1. Fehér Krisztián - Gyere Kislány (ft. Burai)
2. Fehér Krisztián - Prikezsia (ft. Krisz)
3. Halász Judit - Boldog születésnapot![2009]
Bergendy - Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar
Bemutatás:
A Bergendy Zenekar az 1950-es évek végén alakult zenekar. Repertoárjához hozzátartozik a rock 'n' roll, a jazz, a swing, és még sok más műfaj. Az együttes még ma is él Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekar néven.
Biográfia:
Az együttes 1958-ban alakult a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában mint az egyetem dzsessz együttese. Ekkor még csak a két Bergendy (István és Péter) voltak az együttes tagjai, és csak dzsessz-zenét adtak elő.
A Bergendy első évei [szerkesztés]
1962-ben már - Bergendy Együttes néven - állandó zenekar a Budai Ifjúsági Parkban. Tagjai Bergendy István, Bergendy Péter, Tánczos Gábor, Kovács Péter, Auth Ede, Kajlinger Miklós, Gáspár Károly. Közben már készültek a televízió felvételek, rádiófelvételek, önállóan és más énekes előadók, például Toldy Mária, Payer András partnereként. Új tehetségeket is pályára állított: Zalatnay Saroltával lemezt és tv-show-t készítettek (ő Auth Edének, a zenekar zongoristájának szerzeményével, a Hol jár az eszem? című dallal 1966-ban, a Táncdalfesztiválon harmadik díjat nyert); Máté Péter, Lovas Róbert, Hofi Géza első rádiófelvételeit támogatták. 1963-ban dzsesszfesztiválra mentek Lengyelországba, Szirmay Mártával és Toldy Máriával kiegészülve. 1964-ben, Tánczos és Kajlinger katonai szolgálata után Tomsits Rudolf trombitással és Csáky Béla dobossal valósult meg a dániai dzsesszhangverseny-körút, rádiós és televíziós fellépésekkel. A zenekar 1964 áprilisában, amikor Oroszlán György gitárossal egészült ki a csapat, a dzsesszről a beat műfajára váltott. A televíziós show-kon kívül több filmben szerepeltek (pl.: Kár a benzinért, még Szörényi Leventével, 1964-ben; Helmut Zacharias show-jában Budapestről, 1965-ben). Ebben az évben romániai turnéjuk volt Hofi Gézával.
1967-től '69 júliusáig: európai turnék
Auth Ede nem kapott útlevelet, ezért őt a zongora posztján Hajdú Sándor váltotta le, aki még játszott trombitán és harsonán is. A két Bergendyn és Hajdún kívül a szextett tagjai Oroszlán György (gitár), Gáspár Károly (basszusgitár), Csáky Béla (dob) voltak. További koncertek Európában:
1967. január: Lengyelország,
1967. február – június: Svájc,
1967. június – november: Németország,
1967. december – 1968. június: Svájc,
1968. június – december: Dánia.
Az 1968-as események miatt nem utazhattak tovább Skandináviába, ezért:
1968. december – 1969. március: Németország,
1969. március – július: Svájc.
Személycserék a Bergendyben, az együttes fénykora
1969-ben szállt be Latzin Norbert hetediknek a zenekarba. Az 1969-es Táncdalfesztiválra egy svájci dobossal (René Gubelmann) érkeztek, mivel Csáky Béla disszidált. A fesztiválon Tomsits Rudolf Te vagy a lexebb című számával mutatkoztak be, nagy sikerrel. Önálló televíziós műsort készítettek velük még 1969 őszén, és amit a zenekar az előző két-három évben megtanult nyugaton, jól kamatoztatta Magyarországon az akkori sztárzenekarok (Illés, Omega) előzenekaraként. Az Ifjúsági Parkban heti fellépéseiken a leglátogatottabb zenekarok (Hungária, Gemini) közé kerültek. Korda Györggyel egy lemezt és országos turnét csináltak, Kovács Katival pedig kísérőzenekarként két nagylemezt készítettek. 1970-ben már közismert volt, hogy a zenekar a soul-, a fúziós és a rockzene magyarországi népszerűsítője. A televíziós és rádiós felvételeken ekkoriban egy új tehetségnek segítettek elindulni a pályán: Katona Klárinak.
A svájci Gubelmann haza akart menni. A többiek elkísérték Zürichbe egy régebbi szerződést teljesíteni. 1970 nyarán új dobost kerestek, és Debreceni Csaba személyében találtak is. Ő akkoriban jazzt játszott Fridrich Károllyal, és rockot a Sámson együttessel. Kerestek egy énekest, aki basszusgitározik is Gáspár Károly helyett, így találták meg Demjén Ferencet. Ők Latzin Norberttel hárman készítettek új anyagot, saját számokat a zenekarnak, addig amíg a többiek Svájcban tartózkodtak. Ekkor készült a Jöjj vissza, vándor – ami Demjén Ferenc első dalszövege volt –, illetve a Napot akarok látni, a Fázom és a Mindig ugyanúgy. A zenekar 1970 novemberétől szerződési ajánlatot kapott a Műegyetemi E-Klubba és a Ganz-Mávag Művelődési Házba. Innentől hat-hét éven keresztül minden hétvégén mind a két klubban játszottak. A koncertek igen népszerűek voltak: az E-Klubban általában háromezren voltak, míg kívül öt-hatezren álltak sorba; a Ganz-Mávag Művelődési Házba négyezren fértek be, és az utcán szintén öt-hatezren várakoztak. 1971-76 között nyaranként öt hetet játszottak a Balatonon a mindig telt házas Coctail hajón, ami nemcsak a magyarok, hanem az NDK-sok, sőt egész Kelet-Európa kedvence volt. A zenekarnak naponta 1000 személyes koncertje volt a komphajón. Koncz Zsuzsa megkérte őket, hogy kísérjék élőben magyarországi és külföldi turnéin az Illés-együttes helyett. Együttműködésük 1971 januárjától két évig tartott, egészen addig, míg a zenekarnak túl nagy lett a sikere, és a két stílus nem fért meg együtt. Az ebben az időben készült Koncz Zsuzsa-lemezek szereplői közt is megtalálhatóak.
1970 decemberében egy délután vendégül látták a Ganz-Mávagban a hanglemezgyár vezetőjét és művészeti igazgatóját, és négy órán keresztül játszottak nekik, lehúzott vasfüggöny mögött. Ennek eredménye két nagylemez lett: egy saját számokkal és egy nemzetközi slágerekkel. Ezek jelentek meg 1971-ben. 1972-ben NDK lemezfelkérésnek tettek eleget németül, ősszel pedig elkészült az első magyar dupla lemez, a Hétfő. 1972-ben a Táncdalfesztiválon az Úgy szeretném c. dallal nyertesek lettek. 1973-ban részt vettek az első magyar pop-rock fesztiválon Diósgyőrben, a berlini VIT-en, önálló koncerteket adtak a Kisstadionban, turnékat szerveztek Lengyelországban, Svédországban, Jugoszláviában, Csehszlovákiában és itthon, Magyarországon. 1974-ben kiadták az Ötödik sebesség című albumukat, majd újabb turnékra indultak. 1975-ben Latzin Norbert távozott a zenekarból, helyére Tóth János Rudolf érkezett. Új lemezek születtek: Fagypont fölött, Miénk a világ. 1976-ban közreműködtek Katona Klári lemezein: Savanyú a csokoládé (1977), Én csak fújom a dalt. Júniusban Demjén, Tóth János Rudolf és Debreceni Csaba kilépett a zenekarból. 1974-75-ben készültek felvételek Eszményi Viktóriának, Harangozó Terinek - neki az első nagylemezét is a zenekar készítette el Viktor Mátéval. Ezek mind megjelentek kislemezen is. A jazz műfajában magyarországi rádiós fesztiválturnéjuk is volt (Nagykanizsa, Szeged).
Új Bergendy, Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalonzenekar [szerkesztés]
Új formáció külföldi szerződésekkel; tv-gyerekműsorok, rádiófelvételek, filmzenék. Az akkor belépő tagok Gábor Péter, basszusgitár (rockzenében szólógitár); Bálint István, dob (ének is); a régiek Bergendy István, Bergendy Péter (fafúvósok); Oroszlán György (rockzenében basszusgitár is); Hajdú Sándor (zongora, rézfúvósok). Volt egy rövid próbálkozás egy szólóénekessel, Delhusa Gjonnal, de ő nem tudott beleilleszkedni a zenekarba. Mindössze egy 5 napos leningrádi és egy 10 napos csehországi turné volt vele. A zenekar ekkor kezdte el, párhuzamosan a születő gyerekekkel, szoros együttműködését a televízió gyermekosztályával, személy szerint pedig Szabó Attilával, Takács Verával, Kremsey Edittel, Pintér Alinkával, Singer Dezsővel és Csukás Istvánnal. Az elkészült műsorok alapján (Ahol tud, segít, Új Futrinka utca, Szervusz, Szergej!, Ólomkatona című sorozatok, mesék stb.) állandó szereplői voltak a gyerekműsoroknak mint beszélgetőtárs, művész. Ebben az időben évente két-három alkalommal is Skandináviában turnéztak. Magyarországon is több turnéban vettek részt: az építőtáborokban Máté Péterrel az Ólomkatonával szerepeltek, Cserháti Zsuzsával pedig a Skála Coop országos divatbemutatóit vezették fel. Az akkor kezdődő magyarországi reklámműfaj foglalkoztatottjai voltak, rádió- és tv-felvételeik folyamatosan készültek a popműfajban is.
1980-ban már készültek az új időket jelentő „őszinte, kőkemény” stílusú felvételek, amire Hajdú Sándor távozásával megtalálták a váci illetőségű Balogh Ferencet. Az ő szövegei, zenéi és fantasztikus előadói képességei hitelessé tették a már elkészült felvételeket is (Budai park blues, Nem az a baj, Rázd meg magad, Kréta szív stb.). 1981 már igazi, kőkemény rockzenét hozott az egész napos Hajógyári fesztiválra, ahol ők voltak a nyitózenekar. Érdekesség, hogy a 12 óra alatt fellépő mintegy 20 zenekarban összesen három darab fúvós hangszer volt, amit a két Bergendy testvér szólaltatott meg. 1982 nyarán Máté Péter S. Nagy Istvánnal írt, Krízis című musicaljének megvalósításában működtek közre. '82-ben az első Hernádi Judit-nagylemez felvételeivel a zenekar közelebb került egy minden zenei stílust magában foglaló elképzeléshez, melynek eredménye lett a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekar megalakulása. Több jelentős magyar film zenéjét is eljátszottak, így olyan rendezőkkel dolgoztak együtt, mint Mészáros Márta, Kósa Ferenc, Szurdy Miklós.
A fúvósok Bergendy István, Bergendy Péter, a trombitás Valusek Béla (1983-87), Virágh Gábor (1987), Vargha Gábor (1987), a harsonás Horváth Károly „Bűhaló” (1983-1986) és Moré István (1986-1999) voltak. Ritmusszekció: Dáni János (zongora), Bálint István (dob), Gábor Péter (basszusgitár), Oroszlán György (gitár), Mericske Zoltán (ütőhangszer és showman). A szólóénekes Balogh Ferenc mellett egy állandó, háromtagú lányvokál került a zenekarba. Feladatuk a kísérő kórus beéneklése mellett a swingkorszak híres Andrew Sisters-dalainak, az ebben a stílusban készült saját számoknak az eléneklése, valamint szóló dalok előadása volt. A sokoldalú követelmények (koreografált tánc, többszólamú éneklés, a stúdiókban próba nélküli kottaolvasás stb.) meglehetősen nagy fluktuációt vontak maguk után. A zenekarban megfordult kb. 50-60 lány közül a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak: Könye Enikő, Takács Judit, Vámos Ildikó, Vígvári Ágnes, Bodor Tünde, Lembanisz Zsófia, Horváth Emese, a Mészáros ikrek, Lastoffka Bea, Vámos Ildikó stb. 1983 őszén elkezdték felvenni a Tánciskola első két részének anyagát, ami lemezen, televízió sorozatban és később videókazettán is megjelent, Én táncolnék veled… címmel. Ebben a korszakban készült még a Subidubi című lemez, valamint egy Bergendy buli című összeállítás a zenekar repertoárjából. Hosszabb-rövidebb ideig tartó Skandináv fellépések, német televíziós koprodukció Würzburgban, magyarországi turné, rádiós és televíziós felvételek (pl. Sebaj Tóbiás), Süsü a sárkány-lemezek jellemzőek erre a korszakra. Ezzel a névvel, hogy „szalon” zenekar, csak megkülönböztetni akarták magukat az ebben az időszakban dúló, dr. Erdős Péter nevével fémjelzett rockháborúban, hiszen ők igazából nem „szalonzenét” játszanak, hanem a XX. század mindenfajta könnyűzenéjét, tánczenéjét. Ehhez a zenéhez hozzátartoznak az elegáns egyenruhák, az állandó show-szerű előadásmód, ami természetesen minden ízében különbözik a többi zenekarétól. Már az első, 1984-es nyilvános fellépésükön, a Vörösmarty téren óriási feltűnést keltettek az akkori rockosok között. Lementek a közönség közé kongázni, és a legvadabb szám a dadogós angolkeringő volt a szerelemről.
Az együttes munkássága 1992-től napjainkig
1992 júniusában Balogh Ferenc kivált a zenekarból (előző este vetítették a zenekar új tévé show-ját a Halászbástyáról); ő az életét akkor a Hit Gyülekezetének szolgálatára ajánlotta föl, és azóta is követi azt. Átmenetileg Demeter György, majd Zareczky Miklós, az East volt szólóénekese került a zenekarhoz. Szokás szerint a lányok is váltották egymást: Janza Kata, Pérchy Nelly, Sántha Andrea, Vass Maya, Micheller Myrtill, Bisztricsány Beatrix és Wégner Judit után jelenleg Plexi (Csordás Ilona), Ambrus Rita és Bartus Patrícia alkotja a vokált.
1994-ben Mesél a Pesti Broadway címmel a két világháború közötti film- és színpadi zenék válogatását adta ki a Hungaroton, megjelentek a régi, 1970-es évekbeli felvételek is CD-n, illetve teljessé vált a 24 részes (24 dal és tánc) Bergendy Tánciskola. A zenekar sikeres Walt Disney-filmek magyarításaiban és azok kórusénekléseiben való tevékeny közreműködése is erre az időre tehető.
2000-ben elkészült a Szergej-sorozat a Magyar Rádió részére. A Romhányi József által írt versekre létrehozott felvétel 26 dalt tartalmaz ROMIX, Digitális közmondások és mesék 2000 címmel, a divatos remix formában - azzal a különbséggel, hogy ezt nem dj-k komponálták meg, hanem a zenekar. (2001-ben EMeRTon-díjat is kaptak érte.)
A 2000 utáni években a zenekar működése csak báli, privát rendezvényekre, valamint utcabálokon, szabadtéri fesztiválokon való részvételekre korlátozódik.
Forrás: Wikipédia
A Bergendy első évei [szerkesztés]
1962-ben már - Bergendy Együttes néven - állandó zenekar a Budai Ifjúsági Parkban. Tagjai Bergendy István, Bergendy Péter, Tánczos Gábor, Kovács Péter, Auth Ede, Kajlinger Miklós, Gáspár Károly. Közben már készültek a televízió felvételek, rádiófelvételek, önállóan és más énekes előadók, például Toldy Mária, Payer András partnereként. Új tehetségeket is pályára állított: Zalatnay Saroltával lemezt és tv-show-t készítettek (ő Auth Edének, a zenekar zongoristájának szerzeményével, a Hol jár az eszem? című dallal 1966-ban, a Táncdalfesztiválon harmadik díjat nyert); Máté Péter, Lovas Róbert, Hofi Géza első rádiófelvételeit támogatták. 1963-ban dzsesszfesztiválra mentek Lengyelországba, Szirmay Mártával és Toldy Máriával kiegészülve. 1964-ben, Tánczos és Kajlinger katonai szolgálata után Tomsits Rudolf trombitással és Csáky Béla dobossal valósult meg a dániai dzsesszhangverseny-körút, rádiós és televíziós fellépésekkel. A zenekar 1964 áprilisában, amikor Oroszlán György gitárossal egészült ki a csapat, a dzsesszről a beat műfajára váltott. A televíziós show-kon kívül több filmben szerepeltek (pl.: Kár a benzinért, még Szörényi Leventével, 1964-ben; Helmut Zacharias show-jában Budapestről, 1965-ben). Ebben az évben romániai turnéjuk volt Hofi Gézával.
1967-től '69 júliusáig: európai turnék
Auth Ede nem kapott útlevelet, ezért őt a zongora posztján Hajdú Sándor váltotta le, aki még játszott trombitán és harsonán is. A két Bergendyn és Hajdún kívül a szextett tagjai Oroszlán György (gitár), Gáspár Károly (basszusgitár), Csáky Béla (dob) voltak. További koncertek Európában:
1967. január: Lengyelország,
1967. február – június: Svájc,
1967. június – november: Németország,
1967. december – 1968. június: Svájc,
1968. június – december: Dánia.
Az 1968-as események miatt nem utazhattak tovább Skandináviába, ezért:
1968. december – 1969. március: Németország,
1969. március – július: Svájc.
Személycserék a Bergendyben, az együttes fénykora
1969-ben szállt be Latzin Norbert hetediknek a zenekarba. Az 1969-es Táncdalfesztiválra egy svájci dobossal (René Gubelmann) érkeztek, mivel Csáky Béla disszidált. A fesztiválon Tomsits Rudolf Te vagy a lexebb című számával mutatkoztak be, nagy sikerrel. Önálló televíziós műsort készítettek velük még 1969 őszén, és amit a zenekar az előző két-három évben megtanult nyugaton, jól kamatoztatta Magyarországon az akkori sztárzenekarok (Illés, Omega) előzenekaraként. Az Ifjúsági Parkban heti fellépéseiken a leglátogatottabb zenekarok (Hungária, Gemini) közé kerültek. Korda Györggyel egy lemezt és országos turnét csináltak, Kovács Katival pedig kísérőzenekarként két nagylemezt készítettek. 1970-ben már közismert volt, hogy a zenekar a soul-, a fúziós és a rockzene magyarországi népszerűsítője. A televíziós és rádiós felvételeken ekkoriban egy új tehetségnek segítettek elindulni a pályán: Katona Klárinak.
A svájci Gubelmann haza akart menni. A többiek elkísérték Zürichbe egy régebbi szerződést teljesíteni. 1970 nyarán új dobost kerestek, és Debreceni Csaba személyében találtak is. Ő akkoriban jazzt játszott Fridrich Károllyal, és rockot a Sámson együttessel. Kerestek egy énekest, aki basszusgitározik is Gáspár Károly helyett, így találták meg Demjén Ferencet. Ők Latzin Norberttel hárman készítettek új anyagot, saját számokat a zenekarnak, addig amíg a többiek Svájcban tartózkodtak. Ekkor készült a Jöjj vissza, vándor – ami Demjén Ferenc első dalszövege volt –, illetve a Napot akarok látni, a Fázom és a Mindig ugyanúgy. A zenekar 1970 novemberétől szerződési ajánlatot kapott a Műegyetemi E-Klubba és a Ganz-Mávag Művelődési Házba. Innentől hat-hét éven keresztül minden hétvégén mind a két klubban játszottak. A koncertek igen népszerűek voltak: az E-Klubban általában háromezren voltak, míg kívül öt-hatezren álltak sorba; a Ganz-Mávag Művelődési Házba négyezren fértek be, és az utcán szintén öt-hatezren várakoztak. 1971-76 között nyaranként öt hetet játszottak a Balatonon a mindig telt házas Coctail hajón, ami nemcsak a magyarok, hanem az NDK-sok, sőt egész Kelet-Európa kedvence volt. A zenekarnak naponta 1000 személyes koncertje volt a komphajón. Koncz Zsuzsa megkérte őket, hogy kísérjék élőben magyarországi és külföldi turnéin az Illés-együttes helyett. Együttműködésük 1971 januárjától két évig tartott, egészen addig, míg a zenekarnak túl nagy lett a sikere, és a két stílus nem fért meg együtt. Az ebben az időben készült Koncz Zsuzsa-lemezek szereplői közt is megtalálhatóak.
1970 decemberében egy délután vendégül látták a Ganz-Mávagban a hanglemezgyár vezetőjét és művészeti igazgatóját, és négy órán keresztül játszottak nekik, lehúzott vasfüggöny mögött. Ennek eredménye két nagylemez lett: egy saját számokkal és egy nemzetközi slágerekkel. Ezek jelentek meg 1971-ben. 1972-ben NDK lemezfelkérésnek tettek eleget németül, ősszel pedig elkészült az első magyar dupla lemez, a Hétfő. 1972-ben a Táncdalfesztiválon az Úgy szeretném c. dallal nyertesek lettek. 1973-ban részt vettek az első magyar pop-rock fesztiválon Diósgyőrben, a berlini VIT-en, önálló koncerteket adtak a Kisstadionban, turnékat szerveztek Lengyelországban, Svédországban, Jugoszláviában, Csehszlovákiában és itthon, Magyarországon. 1974-ben kiadták az Ötödik sebesség című albumukat, majd újabb turnékra indultak. 1975-ben Latzin Norbert távozott a zenekarból, helyére Tóth János Rudolf érkezett. Új lemezek születtek: Fagypont fölött, Miénk a világ. 1976-ban közreműködtek Katona Klári lemezein: Savanyú a csokoládé (1977), Én csak fújom a dalt. Júniusban Demjén, Tóth János Rudolf és Debreceni Csaba kilépett a zenekarból. 1974-75-ben készültek felvételek Eszményi Viktóriának, Harangozó Terinek - neki az első nagylemezét is a zenekar készítette el Viktor Mátéval. Ezek mind megjelentek kislemezen is. A jazz műfajában magyarországi rádiós fesztiválturnéjuk is volt (Nagykanizsa, Szeged).
Új Bergendy, Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalonzenekar [szerkesztés]
Új formáció külföldi szerződésekkel; tv-gyerekműsorok, rádiófelvételek, filmzenék. Az akkor belépő tagok Gábor Péter, basszusgitár (rockzenében szólógitár); Bálint István, dob (ének is); a régiek Bergendy István, Bergendy Péter (fafúvósok); Oroszlán György (rockzenében basszusgitár is); Hajdú Sándor (zongora, rézfúvósok). Volt egy rövid próbálkozás egy szólóénekessel, Delhusa Gjonnal, de ő nem tudott beleilleszkedni a zenekarba. Mindössze egy 5 napos leningrádi és egy 10 napos csehországi turné volt vele. A zenekar ekkor kezdte el, párhuzamosan a születő gyerekekkel, szoros együttműködését a televízió gyermekosztályával, személy szerint pedig Szabó Attilával, Takács Verával, Kremsey Edittel, Pintér Alinkával, Singer Dezsővel és Csukás Istvánnal. Az elkészült műsorok alapján (Ahol tud, segít, Új Futrinka utca, Szervusz, Szergej!, Ólomkatona című sorozatok, mesék stb.) állandó szereplői voltak a gyerekműsoroknak mint beszélgetőtárs, művész. Ebben az időben évente két-három alkalommal is Skandináviában turnéztak. Magyarországon is több turnéban vettek részt: az építőtáborokban Máté Péterrel az Ólomkatonával szerepeltek, Cserháti Zsuzsával pedig a Skála Coop országos divatbemutatóit vezették fel. Az akkor kezdődő magyarországi reklámműfaj foglalkoztatottjai voltak, rádió- és tv-felvételeik folyamatosan készültek a popműfajban is.
1980-ban már készültek az új időket jelentő „őszinte, kőkemény” stílusú felvételek, amire Hajdú Sándor távozásával megtalálták a váci illetőségű Balogh Ferencet. Az ő szövegei, zenéi és fantasztikus előadói képességei hitelessé tették a már elkészült felvételeket is (Budai park blues, Nem az a baj, Rázd meg magad, Kréta szív stb.). 1981 már igazi, kőkemény rockzenét hozott az egész napos Hajógyári fesztiválra, ahol ők voltak a nyitózenekar. Érdekesség, hogy a 12 óra alatt fellépő mintegy 20 zenekarban összesen három darab fúvós hangszer volt, amit a két Bergendy testvér szólaltatott meg. 1982 nyarán Máté Péter S. Nagy Istvánnal írt, Krízis című musicaljének megvalósításában működtek közre. '82-ben az első Hernádi Judit-nagylemez felvételeivel a zenekar közelebb került egy minden zenei stílust magában foglaló elképzeléshez, melynek eredménye lett a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekar megalakulása. Több jelentős magyar film zenéjét is eljátszottak, így olyan rendezőkkel dolgoztak együtt, mint Mészáros Márta, Kósa Ferenc, Szurdy Miklós.
A fúvósok Bergendy István, Bergendy Péter, a trombitás Valusek Béla (1983-87), Virágh Gábor (1987), Vargha Gábor (1987), a harsonás Horváth Károly „Bűhaló” (1983-1986) és Moré István (1986-1999) voltak. Ritmusszekció: Dáni János (zongora), Bálint István (dob), Gábor Péter (basszusgitár), Oroszlán György (gitár), Mericske Zoltán (ütőhangszer és showman). A szólóénekes Balogh Ferenc mellett egy állandó, háromtagú lányvokál került a zenekarba. Feladatuk a kísérő kórus beéneklése mellett a swingkorszak híres Andrew Sisters-dalainak, az ebben a stílusban készült saját számoknak az eléneklése, valamint szóló dalok előadása volt. A sokoldalú követelmények (koreografált tánc, többszólamú éneklés, a stúdiókban próba nélküli kottaolvasás stb.) meglehetősen nagy fluktuációt vontak maguk után. A zenekarban megfordult kb. 50-60 lány közül a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak: Könye Enikő, Takács Judit, Vámos Ildikó, Vígvári Ágnes, Bodor Tünde, Lembanisz Zsófia, Horváth Emese, a Mészáros ikrek, Lastoffka Bea, Vámos Ildikó stb. 1983 őszén elkezdték felvenni a Tánciskola első két részének anyagát, ami lemezen, televízió sorozatban és később videókazettán is megjelent, Én táncolnék veled… címmel. Ebben a korszakban készült még a Subidubi című lemez, valamint egy Bergendy buli című összeállítás a zenekar repertoárjából. Hosszabb-rövidebb ideig tartó Skandináv fellépések, német televíziós koprodukció Würzburgban, magyarországi turné, rádiós és televíziós felvételek (pl. Sebaj Tóbiás), Süsü a sárkány-lemezek jellemzőek erre a korszakra. Ezzel a névvel, hogy „szalon” zenekar, csak megkülönböztetni akarták magukat az ebben az időszakban dúló, dr. Erdős Péter nevével fémjelzett rockháborúban, hiszen ők igazából nem „szalonzenét” játszanak, hanem a XX. század mindenfajta könnyűzenéjét, tánczenéjét. Ehhez a zenéhez hozzátartoznak az elegáns egyenruhák, az állandó show-szerű előadásmód, ami természetesen minden ízében különbözik a többi zenekarétól. Már az első, 1984-es nyilvános fellépésükön, a Vörösmarty téren óriási feltűnést keltettek az akkori rockosok között. Lementek a közönség közé kongázni, és a legvadabb szám a dadogós angolkeringő volt a szerelemről.
Az együttes munkássága 1992-től napjainkig
1992 júniusában Balogh Ferenc kivált a zenekarból (előző este vetítették a zenekar új tévé show-ját a Halászbástyáról); ő az életét akkor a Hit Gyülekezetének szolgálatára ajánlotta föl, és azóta is követi azt. Átmenetileg Demeter György, majd Zareczky Miklós, az East volt szólóénekese került a zenekarhoz. Szokás szerint a lányok is váltották egymást: Janza Kata, Pérchy Nelly, Sántha Andrea, Vass Maya, Micheller Myrtill, Bisztricsány Beatrix és Wégner Judit után jelenleg Plexi (Csordás Ilona), Ambrus Rita és Bartus Patrícia alkotja a vokált.
1994-ben Mesél a Pesti Broadway címmel a két világháború közötti film- és színpadi zenék válogatását adta ki a Hungaroton, megjelentek a régi, 1970-es évekbeli felvételek is CD-n, illetve teljessé vált a 24 részes (24 dal és tánc) Bergendy Tánciskola. A zenekar sikeres Walt Disney-filmek magyarításaiban és azok kórusénekléseiben való tevékeny közreműködése is erre az időre tehető.
2000-ben elkészült a Szergej-sorozat a Magyar Rádió részére. A Romhányi József által írt versekre létrehozott felvétel 26 dalt tartalmaz ROMIX, Digitális közmondások és mesék 2000 címmel, a divatos remix formában - azzal a különbséggel, hogy ezt nem dj-k komponálták meg, hanem a zenekar. (2001-ben EMeRTon-díjat is kaptak érte.)
A 2000 utáni években a zenekar működése csak báli, privát rendezvényekre, valamint utcabálokon, szabadtéri fesztiválokon való részvételekre korlátozódik.
Forrás: Wikipédia
Tagok:
szaxofon
fuvola
trombita
szóló gitár
basszus gitár
szintetizátor
dob
ének
ének
énekes, szövegíró, basszusgitáros
zeneszerző, énekes
ének
trombita
Albumok:
1965
1971
1972
1973
1975
1981
1986
1987
1992
1995
1995
Zeneszöveg hozzászólások
Utolsó bejelentkezés:
2011-12-17 17:12:52
Véleménye a(z) "Bergendy - Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar" előadóról:
le a sapkával Rózsi előtt régebben is ismerem és hallgattam a dalszövegeit tanulni lehet a szövegeiből .jobb lenne a VILÁG ÜDV RÓZSINAK.TOVÁBBI JÓ EGÉSZSÉGET ÜDV
Utolsó bejelentkezés:
2009-01-01 19:11:27
Véleménye a(z) "Bergendy - Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar" előadóról:
Én a német változatát is ismerem, magyarul is meghallgattam, mindkettő óriás vers, ének. Latzin Norbert kiválóan hangszerelte e dalt, gratulálok neki, Demjén Ferencnek is, aki sikerre vitte a szerzeményt. Jó a fúvós megoldás a dal záró részénél, tökéletes s a hangulata. Köszönöm a verset S. Nagy Istvánnak s Latzin Norbertnek eme szép dalt.
Utolsó bejelentkezés:
2010-08-27 01:36:10
Véleménye a(z) "Bergendy - Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar" előadóról:
Mmm, what a rich and deep lyric ;) Does anybody have this song? What is ever released? "Engedd el a kezemet" and "Gonosz Idegen" are probably the only two songs from the Demjén-era of Bergendy that I haven't heard yet. If you could help me, I'd be grateful :) slamazi [at] wp.pl
Utolsó bejelentkezés:
2000-01-01 00:00:00
Véleménye a(z) "Bergendy - Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar" előadóról:
Üdvözletem! Van némi hiba a dalszövegben. Az elsõ versszak helyesen: Megyek, megyek, ballagok. Hazafelé baktatok. Ha jártál már távol egy jól ismert tájtól, Te érzed, mit ér az neked.
Utolsó bejelentkezés:
2017-12-04 14:00:37
Véleménye a(z) "Bergendy - Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar" előadóról:
Szalonzene, humorral fûszerezve. Aki nem szereti, nem tudja, mit hagy ki. :)
Utolsó bejelentkezés:
2000-01-01 00:00:00
Véleménye a(z) "Bergendy - Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar" előadóról:
errõl a dalrol jutott eszembe: ment a kis virág az uton ment mendegélt egyszer csak egy behajtami tilos táblához ért - ez jo hely gondolta - és kihajtott : ))