Dinnyés József - A prédikátor és a fia

Élt egyszer egy prédikátor
Szürke volt az út porától
Városról városra ment
Úgy hirdette igazát
Magával vitte kisfiát
Vándoroltak sok éve már
A gyerek mindig vele volt
És hirdette gondolatát
Szirmot bontó hétköznapot
Szivárvány arcú álmot
Teremts magadnak itt a földön
Nyugodt lesz az álmod
Száz évig élhetsz hogyha
Újjászülettél
Álmaid valóra válnak
Ha Istennel szeretetben élsz

Továbbment a prédikátor
Az emberek szigorú városából
Újabb várost keresett
Ahol igazát majd hirdesse
Az emberek csendben meghallgatták
Arcukon látszott a hatás
Lelkükben a döbben
És hallgatták az emberek

Szirmot bontó hétköznapot
Szivárvány arcú álmot
Teremts magadnak itt a földön
Nyugodt lesz az álmod
Száz évig élhetsz hogyha
Újjászülettél
Álmaid valóra válnak
Ha Istennel szeretetben

De egyre nőttek a temetők
Nem apadt a könny
Fásult lelkű kisemberek
Harcától zengett a föld
Felállt újra a prédikátor
Fáradtan szólt a néphez
Már nem hallgatták az emberek
Sodorta őket az őrület

Szirmot bontó hétköznapot
Szivárvány arcú álmot
Teremts magadnak itt a földön
Nyugodt lesz az álmod
Száz évig élhetsz hogyha
Újjászülettél
Álmaid valóra válnak
Ha Istennel szeretetben

Az emberek a nagy harc után
Pihenni visszatértek
A prédikátor fia utánuk szólt
Hirdette apja igazát
A fáradt lelkek megpihentek
Már nem nem volt velük az őrület
A prédikátorral együtt mentek
És hitték az ő igazát

Szirmot bontó hétköznapot
Szivárvány arcú álmot
Teremts magadnak itt a földön
Nyugodt lesz az álmod
Száz évig élhetsz hogyha
Újjászülettél
Álmaid valóra válnak
Ha Istennel szeretetben