Magidom - Csillagász

éjjel ébredek, nappal meghalok
legjobb barátaim a csillagok
a holdat ugatom, az eget kutatom
nézek fölfelé és tisztul a tudatom

mikor eltűnik az ablakokból az a furcsa fény
ott állunk egymagunkban: a minden, az éjszaka, a szél és én

olyan súlytalan vagyok itt lenn
de felfogni még képtelen, hogy milyen jelentéktelen
élem a jelent, de nem tudom, hogy mit jelent
nem adom fel, utánamegyek

brit tudósokkal levelezem
azt mondják, ne kutakodjak, ne kötekedjek, ne szóljak bele
a hatóság is gyakran felkeres
mert a működésem állítólag illegális, államellenes

nyúlok a csillagok közé, nyúlok a csillagok közé
tudom, hogy nem lehet, tudom, hogy nem lehet
tudom, hogy nem lehet, de mégis mind az enyém

milliárdnyi fény zuhan le ránk a lyukacsos égen át
én bámészkodásból szereztem mesterfokú diplomát
itt senkinek sincs munkája
max a csillagoknak van állása

zum-zum-zum, a teleszkópomon
zum-zum-zum, a gombot megnyomom
és gondolatban jó magasra szállok
és a göncöl-szekérre fókuszálok

hé-hé-hé, nagyot gondolni nem ér
sok kishitű, húz lefelé
hé-hé-hé, szerintem meg belefér
mert véges, de egyedi a gondolatunk
ezen a földön itt bármit gondolhatunk
véges, de egyedi a gondolatunk…