MagyarMatyi - Befejezett fejezet

Refrén:
Egyedül járom az utam,
Mióta nem vagy, nem találom önmagam.
Nem kérdezek többé már, köztünk minden elveszett,
Ez egy befejezett fejezet, egy befejezett fejezet.

Egyedül maradtam, egyedül megyek,
Egyes-egyedül fekszem és egyedül kelek.
Üres lett a helyed, már nem szorít a kezed,
Már nem tudom hol vagy, nem tudom, hogy mi lehet, veled.
Hogy épp mit csinálsz?
Mikor merre jársz? Valaha vissza találsz?
Ha ellenállsz, akkor is húz a múlt,
Mer' minket egymáshoz vezet minden út.
És hiszem, hogy csak így lehetünk majd sínen,
Mindaddig szeretlek, míg dobog a szívem.
Kettőnkben a hitem,
Ez ilyen, nem befolyásolhatott soha senki sem.
Mégse lehetetlen,
Ez a mese, befejezett fejezet lett.
Az elveszíthetetlen is elveszett,
Az lett, mire azt mondtad nem lehet. (Miér'?)

Refrén:
Egyedül járom az utam, (Egyedül a nagy világban.)
Mióta nem vagy, nem találom önmagam. (Nem tudom merre jársz.)
Nem kérdezek többé már, köztünk minden elveszett,
Ez egy befejezett fejezet, egy befejezett fejezet.

A helyünk az egymás mellett van mi nekünk,
Csak megyünk, szétválasztva sosem lehetünk,
Az eszünk is tudja, hogy a másik felünk,
Az egymásban rejtőzik, bármit is teszünk,
Mert velünk, a helyzet egész más,
Különleges az, amit velem élsz át.
Ezért te se tudod nélkülem kivé válsz,
Ha az életemből csak úgy kisétálsz.
Nekem nélküled,
Sokkal nehezebb, mint ahogy elképzeled,
Mivel te jelented egyedül az életet,
Rajtad kívül más lány, sose létezett.
Mégis elmentél, összekeveredtél,
Hogy van e fontosabb dolog a szeretetnél.
De én éreztem, amikor megöleltél,
Hogy tudtad, hogy nagy hibát követtél el.

Refrén:
Egyedül járom az utam, (Egyedül a nagy világban.)
Mióta nem vagy, nem találom önmagam. (Nem tudom merre jársz.)
Nem kérdezek többé már, köztünk minden elveszett,
Ez egy befejezett fejezet, egy befejezett fejezet.

Mikor gondolsz rám, tedd össze a képet,
Hogy hiányzom-e és, hogy mennyit is érek.
Kérlek, higgy bennem, hogy tényleg,
Nem másokért élek, kizárólag érted.
De tudom, milyen érzés csalódni,
Hogy forgolódsz egyedül kell aludni.
Két éve megírtam a hiányban,
Hogy te vagy aki, hibákkal is hibátlan.

Refrén(x2):
Egyedül járom az utam, (Egyedül a nagy világban.)
Mióta nem vagy, nem találom önmagam. (Nem tudom merre jársz.)
Nem kérdezek többé már, köztünk minden elveszett,
Ez egy befejezett fejezet, egy befejezett fejezet.