Munkácsi Sándor - Mondd, hogy képzeled ezt?

Pont egy éve ismerlek már téged
És azóta csak miattad élek
Hogyha hagynád át is ölelnélek
De te haragszok, ha néha hozzád érek

Bármennyire zavar is a vágyam
Hétről hétre újra itt vagy nálam
Hozzám láncol ezer apró érdek
De te sosem teszed azt,,amire kérlek

Mondd, hogy képzeled ezt?
Hogy csak én adok, de sosem kapok tőled
Mondd, hogy képzeled ezt?
Nekem szinte semmi nem jutott belőled, belőled!

Mint régi rossz lemezt
Neked mégis mindig fel teszem a kérdést
Mondd, hogy képzeled ezt?
Mikor viszonzod már végre ezt az érzést?

Pont egy éve ismerlek már téged
Sokra bizony nem jutottam véled
Amikor a két szemembe nézel
Én sosem tudom mi az, amit árzel

Mosolyoddal felszítod a vágyam
De óvatosan kerülöd az ágyam
Annyi minden van, mit együtt jól csinálunk
De a szerelem még soha nem járt nálunk

Mondd, hogy képzeled ezt?
Hogy csak én adok, de sosem kapok tőled
Mondd, hogy képzeled ezt?
Nekem szinte semmi nem jutott belőled, belőled!

Mint régi rossz lemezt
Neked mégis mindig fel teszem a kérdést
Mondd, hogy képzeled ezt?
Mikor viszonzod már végre ezt az érzést?

Mondd, hogy képzeled ezt?
Hogy csak én adok, de sosem kapok tőled
Mondd, hogy képzeled ezt?
Nekem szinte semmi nem jutott belőled, belőled!

Mint régi rossz lemezt
Neked mégis mindig fel teszem a kérdést
Mondd, hogy képzeled ezt?
Mikor viszonzod már végre ezt az érzést?