Xantus Barbara - Jó

Veled ébredtem ma reggel nyolc körül;
Néztem, hogy a napsugár az arcodra ül;
Szemeden láttam fénylett a szó;
Az egyszerű tiszta szó, hogy jó.

Jó volt, hogy az éjszakával vártam rád;
Jó volt, hogy kinevettük, bármi fáj;
Jó volt, hogy hullott kinn a hó;
S jó, ami most el nem mondható.

Jó és újra jó, ez az életünk;
Elég szép, néha tévedünk;
Kicsit fáj, néha változunk;
El is múlt, szépet álmodunk.

Jó volt, hogy szálltunk fenn a föld fölött;
Jó volt, hogy a jó szél hozzád lökött;
Jó volt, hogy sétált fenn a nap;
Jó, hogy a titok, titok maradt.

Jó, hogy a z ember mindent megtehet;
Jó volt, hogy elhittük, hogy jó lehet;
Jó, hogy a jó az két betü;
Jó, hogy ez ilyen egyszerű.

Jó és újra jó, ez az életünk;
Elég szép, néha tévedünk;
Kicsit fáj, néha változunk;
El is múlt, szépet álmodunk.

Jó és újra jó, ez az életünk;
Elég szép, néha tévedünk;
Kicsit fáj, néha változunk;
El is múlt, szépet álmodunk.

Szépet álmodunk, szépet álmodunk, szépet álmodunk.

Jó és újra jó, ez az életünk;
Elég szép, néha tévedünk;
Kicsit fáj, néha változunk;
El is múlt, szépet álmodunk.

Jó és újra jó, ez az életünk;
Elég szép, néha tévedünk;
Kicsit fáj, néha változunk;
El is múlt, szépet álmodunk.

Jó és újra jó, ez az életünk;
Elég szép, néha tévedünk;
Kicsit fáj, néha változunk;
El is múlt, szépet álmodunk.

Jó és újra jó, ez az életünk;
Elég szép, néha tévedünk;
Kicsit fáj, néha változunk;
El is múlt, szépet álmodunk.