Nyomorultak - Előjáték

Csak föl ne nézz,
míg láncod húzva lépsz...
A föld, azt nézd,
és kushadj, míg csak élsz..!

A nap már forr!
Itt lenn izzó pokol!
Cak föl ne nézz!
Még húsz év rabvason...!
Nincs bűnöm! Nincs!
Ó Jézus, kell, hogy lásd!
A föld, azt nézd!
Itt Jézus köp terád!...
Ő vár, még vár!
Ő hű marad hozzám!
Csak föl ne nézz!
Mind elfeledtek mar...!
Tán meg se lát,
hisz ellep már
a mocsokság!
A föld, azt nézd,
és tűrj és őrlődj még...!
Hisz élni bűn!
És meghalni nehéz!...
Csak föl ne nézz!
Hisz rab vagy míg csak élsz...!
A föld, azt nézd,
míg sírodig elérsz..!

A huszonnégy-hat-nulla-egyes foglyot,
hozzám!
Időd letelt,
Itt az útiokmány.
Tudod-e mi ez?

Ez ... a szabadság.

Nem!
Csak feltételesen vagy sazbad!
Vigyázz!
Bűnöd kísér!

Az a bezúzott ablak...

A kirabolt ház!

Egy kenyeret loptam csupán!
A nővérem kölyke halálán volt!
Rávitt az éhség!

Rávisz újra majd, ameddig nem tanulsz törvényt!

Tizenkilenc év tanított meg rá,
a Törvény rabjaként!....

Öt év a tettedért...
a többi - mert négyszer is megszöktél!
Huszonnégy-hat-nulla-egy!

A nevem: Jean Valjean!

És az enyém: Javert!
El ne feledd, míg élsz!
Sose feledjél, huszonnégy-hat-nulla-egy!

Csak föl ne nézz!
Te rab vagy, míg csak élsz...!
A föld, azt nézd,
míg sírodig elérsz...!