A Pál utcai fiúk (musical) - Add át

Add át, ki kellene bontani! Add át, gurul a galacsin!
Add át, ki kellene rontani! Flangál a tavasz odakinn. Add át...

A szél szól és befütyül az ablakon. A szél volt az a pimasz nem is én!
Csemegézik a szotyiból a sarkon, úgy szór egy darabot elém.
A szél szól, hogy bolond, aki ül nyugiban. A szél rázza a padot, nem is én!
A szél hív, na, ki az, aki jön vele falat átugrani tavasz idején?
A szél fój. A kalapod a földre kerül. A szél pöcköli oda, nem is én!
A szél rúg egy kavicsot a lábam elé, a szél nyávog a járda peremén!

A szél volt. A zsebemben a tinta ma szétfolyt, a paca szaga szúr!
Néhol ez a gatya, atyaég, csupa szép, kék folt! Ilyet nem hord, aki úr!
A cúg bújt be ide a cipőmbe, bizony, a cúg fújja bele a dobogást.
A zászló, ha lötyög a kezembe, a cúg rámolja bele a lobogást.
A szél száll, és leveri a fellegeket, jól áll a mennybemenetel.
Támad egy ötletem a régi helyett: a bánat a búsba mehet el.

Héhó, héhó! Szalad elől a szél. Héhó, héhó! Nyit az égbólt.
Héhó, héhó! Ma szalad, aki él. Héhó! Vesz egy nagy levegőt most.
Héhó, héhó! Ma ingyen süt a nap. Héhó, héhó! Ilyen rég volt.
Héhó, héhó! Csak nehogy lemaradj! Héhó, héhó!
Én a csend kapuját töröm át. Miénk a tér. Na, gyere, kiabálj!

Aki bújt, aki nem, kiabálja: Add át, itt nincsen, aki árva!
Add át, a csapat ezen áll! Add át, hogy innen jön a lárma!
Add át, az utca neve Pál!

A szél szól, hogy ideje, hogy észrevegyem, hős jár a kalapom alatt.
Mától már dolgozik a rendjelemen. Hát jó, én lépek nagyokat.

Héhó, héhó! Szalad elől a szél. Héhó, héhó! Nyit az égbólt.
Héhó, héhó! Ma szalad, aki él. Héhó! Vesz egy nagy levegőt most.
Héhó, héhó! Ma ingyen süt a nap. Héhó, héhó! Ilyen rég volt.
Héhó, héhó! Csak nehogy lemaradj! Héhó, héhó!
Én a csend kapuját töröm át. Miénk a tér. Na, gyere, kiabálj!

Aki bújt, aki nem, kiabálja: Add át, itt nincsen, aki árva!
Add át, a csapat ezen áll! Add át, hogy innen jön a lárma!
Add át, az utca neve Pál!