Mikó István - Kalapom-pom

Mulassunk délelőtt és délután
Éjfél előtt, éjfél után
Ma már csak okos ember él bután
Hát juszt is víg a nótám

A pénzemet én máma mind elmulatom
Kalapom-pom-pom,
kalapom-pom-pom a szemembe borítom
A Svábhegyet is a fülembe huzatom
Kalapom-pom-pom,
kalapom-pom-pom a szemembe borítom!
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó
Mától kezdve sírjon a bankigazgató
Mer' a pénzemet én máma mind elmulatom
Kalapom-pom-pom,
kalapom-pom-pom a szemembe borítom!

Már régen macerál a bankvezér
Hogy élhetnék a pénzemért
Ezennel megnyugtatom végleg õt:
Most forgatom a pengõt!

Mer' a pénzemet én máma mind elmulatom
Kalapom-pom-pom,
kalapom-pom-pom a szemembe borítom
A Svábhegyet is a fülembe huzatom
Kalapom-pom-pom,
kalapom-pom-pom a szemembe borítom!
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó
Mától kezdve sírjon a bankigazgató
Mer' a pénzemet én máma mind elmulatom
Kalapom-pom-pom,
kalapom-pom-pom a szemembe borítom!

Kötök a hajamba kis máslikat
mer' mostan én, s nem más vigad
Megveszem magamnak a Lánchidat
antique zsebóraláncnak!

Mer' a pénzemet én máma mind elmulatom
Kalapom-pom-pom,
kalapom-pom-pom a szemembe borítom
A Svábhegyet is a fülembe huzatom
Kalapom-pom-pom,
kalapom-pom-pom a szemembe borítom!
Minden gubát bankomból én kiveszek, ó
mától kezve sírjon a bankigazgató
Mer' a pénzemet én máma mind elmulatom
Kalapom-pom-pom,
kalapom-pom-pom a szemembe borítom!