Nomad - Csak a csend szól

Kié a kéz, mely hátamhoz ér?
Ha nem jön válasz minden szó aranyat ér.
Merre jársz? Hol lehetsz?
Keresem merre vagy, az ég földet ér.
Hallgatnám szavaidat.

Ref: De csak a csend szól, csak a csend, semmi más.
Csak a csend szól, puszta némaság.
De csak a csend szól, csak a csend, semmi más.
A képen álompor, a remény öleli át.

A percek évekként peregnek,
az ég földet ér, kapaszkodom mint falon a kép,
s vele minden szép emlék.
Nekem így vagy gyönyörű, nekem így vagy szép.
Én mindig melletted.
Tudom, hogy értem te is megtennéd.

Ref: De csak a csend szól, csak a csend, semmi más.
Csak a csend szól, puszta némaság.
De csak a csend szól, csak a csend, semmi más.
A képen álompor, a remény öleli át.

Ha újra látsz majd engem, fogod-e tudni a nevem?
Szeretsz-e majd úgy, ahogy én?
Mindennél jobban szerettem.
A Föld elnyeli a könnyem.
Minden eső felszárad egyszer.
Átírja szebbre a holnap, meggyógyítja a lelkem.

De addig is amíg benned a lélek,
minden lélegzeteddel harcolj az életedért!
Mintha ez lenne az utolsó perc.
A szemed előtt lebegjen a cél,
hogy mindig egy a győztes.
Hogyha elestél, állj fel a földről!
Senki nem állíthat meg.

Fuss, fuss, fuss, ahogy bírsz,
minden lélegzeteddel harcolj az életedért!
Mintha ez lenne az utolsó perc.
A szemed előtt lebegjen a cél,
hogy mindig egy a győztes.
Hogyha elestél, állj fel a földről!
Senki nem állíthat meg.

Ref: Csak a csend szól, csak a csend, semmi más.
De csak a csend szól, a remény ölel át.

Hogyha újra látsz majd engem, fogod-e tudni a nevem?
Szeretsz-e majd úgy, ahogy én?
Mindennél jobban szerettem.
A föld elnyeli a könnyem.
Minden eső felszárad egyszer.
Átírja szebbre a holnap, meggyógyítja a lelkem.