Farkasházi Réka és a Tintanyúl - Apuzárási pánik

Attól, hogy nem fogom a metrón a kezed,
Attól, hogy zavar a régi becenevem,
Te meg aggódsz, ez természetes:
Ez az "apuzárási pánik"

Attól, hogy nem üzenek, vagy nem neked,
És a szobámba tilos a bemenet,
Nyugi, nincs semmi baj veled:
Ez csak az "apuzárási pánik”.

Mit mondanak az ajtófélfán a dátumok...és a méretek?
Mit kezdjen így a szárnyammal, amit tőled kaptam,
hogy vigyen magasra, és csak neked köszönhetek?

Tudom, hogy nem ez lesz az első eset,
Hogy a vicceden nem nevetek,
Te meg aggódsz, ez természetes:
Ez az "apuzárási pánik"

Tudom, hogy zavar, hogy már nem kérdezek,
S lehet, hogy nálad is magasabb leszek,
Nyugi, nincs semmi baj veled:
Ez csak az "apuzárási pánik”.

Mit mondanak a naptáradban a múló évek, hónapok, hetek?
Mit kezdjek így a szárnyammal, amit tőled kaptam,
hogy vigyen magasra, és persze védőhálót is kaptam,
és csak neked, csak neked köszönhetek?
Neked köszönhetek
Neked is köszönhetek
Néha köszönhetek...

Igen, apa, ez rólad szól, ugye emlékszel,
Mikor azt kívántad, bárcsak sose nőnék fel?
De akkor ez a dal,
Ez a dal,
Ez a dal,
Ez a dal se lenne...

Na na na...