Children of Distance - Hazug

Vajon honnan tudjam,
hogy összetöröd-e még a szívem?
Mondd meg nekem, hogyan higgyem el,
hogy vele már nincs tovább?
(Túl sokszor vertél át)

Ha én tudok őszinte lenni,
te miért nem?
A szívem fáj, de nem tudok
benned megbízni már
(Túl sokszor vertél át)

Hiába sírsz a vállamon,
hogy jobb leszel majd mától,
Mit ér a szó, ha a bizalmam
már eljátszottad százszor?
Nem vagyok már kisgyerek,
nincsenek többé tabuk,
De hogy hihetnék most neked,
amikor minden szavad hazug?

Csak egyszer vertél át,
de végre tanultam belőled,
A szívem loptad el,
de én most visszaloptam tőled
Megadtam volna mindent,
mégsem szerettél belém,
Akkor nem voltam jó,
most olyat szeretnél, mint én

Ez a vonat már elment,
engem már nem érdekelsz,
Amennyi rosszat kaptam tőled,
abból százat érdemelsz
Én a szívemet adtam,
te mégis megfeszítettél,
de majd gondolj arra vissza,
akkor mit is veszítettél

Vajon honnan tudjam,
hogy összetöröd-e még a szívem?
Mondd meg nekem, hogyan higgyem el,
hogy vele már nincs tovább?
(Túl sokszor vertél át)

Ha én tudok őszinte lenni,
te miért nem?
A szívem fáj, de nem tudok
benned megbízni már
(Túl sokszor vertél át)

Nem nézel már úgy a szemembe,
mert valamit tudsz
Túl jól ismerlek már,
és te túl rosszul hazudsz
Miért nem mondtad meg azt ha unsz,
miért húztuk ezt idáig
Most meg egymás fejéhez dobáljuk
mindkettőnk hibáit

Nem hiszek többé már annak,
amit meséid hitettek
Szerelem többé nem parancsol már
gazdátlan szívemnek
Ami jobban fáj, hogy pont vele,
pedig csak egy féreg,
De ezek szerint még nála is
sokkal kevesebbet érek…

Még rá gondolok néha,
hogy lett volna, kettőnkre,
Most úgy érzem, hogy te vagy az,
aki lelkileg tett tönkre
A legmélyebbre kerültem,
de te ezzel segítettél,
Én sajnálom, mit vesztettem,
de te többet veszítettél…

Vajon honnan tudjam,
hogy összetöröd-e még a szívem?
Mondd meg nekem, hogyan higgyem el,
hogy vele már nincs tovább?
(Túl sokszor vertél át)

Ha én tudok őszinte lenni,
te miért nem?
A szívem fáj, de nem tudok
benned megbízni már.
(Túl sokszor vertél át)

Néha rágódom még rajta,
lehet ez most az én hibám,
Talán túl jó voltam hozzád,
és nem tudtál úgy nézni rám?
De nem lehettem én a bűnös,
hogy érted mindent megtettem,
Te leléptél és továbbléptél,
nem maradtál mellettem

Túl nagyok lettek a hegek,
már felejteni se tudok,
Lezártam én magamban,
nem vártam meg, hogy megunod,
Az elején még túl szép volt,
a vége meg már túl csúnya,
De manapság már nem gondolok
másra csak a búcsúra

Most még te sem érzed át,
mit veszítettél velem el,
Majd ha az élet megleckéztet,
engem már hiába keresel,
Nem szerelmet érdemelsz,
csak azt, ami most helyette jár,
Megtennéd te újból, de nem
hazudhatsz a szemembe már

Vajon honnan tudjam,
hogy összetöröd-e még a szívem?
Mondd meg nekem, hogyan higgyem el,
hogy vele már nincs tovább?
(Túl sokszor vertél át)

Ha én tudok őszinte lenni,
te miért nem?
A szívem fáj, de nem tudok
benned megbízni már
(Túl sokszor vertél át)