Hybrid26 - Ugye mindenki ért?

Érzem, a színpadon a helyem,
Magamból, amit tudok,
Az emberek elé kell, hogy tegyem.
Nincs előre tervem, nem is volt soha,
Ha megszólalok, az egyiknek bók,
A másiknak kotta.
Amíg élek, sosem felejtem el azokat az időket,
Amikor fogtam magamat,
Az első szövegeket kilöktem.
Langyos üzletekbe' volt elég hely arra,
Hogy a saját gondolataimat írjam le
Csak azt a sok felesleges tényt,
Amit belénk próbáltak vésni.
Információ halmaz,
Ki a fasz az, aki ezt érti?
Tízen éves fejjel mi az, ami érdekel?
Egy a lényeg: el kell jönni arany éremmel.
Mindenhonnan, ahonnan
Csak lehet, hogyha lehet.
De okosnak kell lenned,
Mire teszed az életed?
Ki mellé állsz, mikor nagy szarba kerül?
A barátság a jóban nem, de rosszban kiderül.
Ez így is volt, ez így is lesz, ez így is marad.
Ha nincsen elég pénzed,
Nem nagyon emelkedik a kalap.
Ha magamra venném a kritikákat,
Lehet, hogy akkor az lenne,
Hogy abba halnék bele, de maradna utána zene...

Megmondom, hogy mi van,
Hiszen ez a dolgom,
Sajnálom, ha nem tetszik,
Én ebben vagyok otthon.
Van, aki csak hazudozik,
Ezeken át kell látni,
Először tegyél valamit,
Utána kezdjél magyarázni.
Ez az igazak, arról szólt,
Mindenki mindenkit oltogat,
A béka segge alatt
A saját baromságára is bólogat.
Mi a fasz van itt?
Lehet, hogy én sem vagyok más,
Néha kell kóstolgatni,
Ne csak nézz, inkább láss!
Mikor megmart tükör, csak annyi volt a bajom,
Hogy egy-két új majom
Fikázza egy-két régi spanom.
Mi nem csak a falnak beszélünk,
Ha nem hiszed, akkor olvasd!
Nagyon rábasztatok,
Ez a csapat téged elolvaszt!
Erről ennyit, de van még jópár mondat,
Amit nem mondok, mert megfojt,
Felkavarja a gyomrodat!
Vigyázzatok, mert én vagyok az az ember,
Akit megállítani nem tudsz.
Magyarország, kelj fel és járj!
Azon az úton, amelyiken én,
Ahol a repp nem csak egy szerep,
Ahol a legnagyobb a tét.
Ahol a második helyen a pénz,
Az elsőn van a valóság.
Légyszíves, hidd el...
Ha nem hiszed, akkor szarok rád!

Egy színpad, egy ember, egy álom, egy cél.
A magasban minden kéz, ennyi az egész!
Ez úgy lehetetlen, ha nem engeded el magad,
Bontsd ki a pezsgőt, lazulj, ne karmold a falat!
A show-t hagyd meg nekem,
Legyen elég annyi, hogy csak nézheted,
Hiába képzeled, ahogyan akarom le,
Úgy élem az életem!
A grimaszok mögött éheznek,
Zenélhetnek, de előttük járunk
Hónapokkal, évekkel...
Kevés, akiben bízom,
Ezért ébren alszom,
Csak a magamét mondom,
Amit reprezentál egy-két majom.
Van még pár tanácsom, az egyik:
Legyen hangod, rangod!
Hogy, MC csak az emberektől kaphatod...
Legyél az, aki lennél, de minek kapkodsz?
Azért, hogy ki voltál, ki leszel,
Úgyis mindig harcolsz...
Itt az idő arra, hogy az igaz legyen a divat!
Védd meg magad a szartól,
Fogd fel, hogy mi van...