Géczi Erika - Kívánd azt

Voltam néha fent, és voltam néha lent,
A legtöbbet mégis csak valahol útközben.
Minden változás, egy újabb állomás,
A tévedés egyben ébredés lehet, csak te is figyelj rá.

Van mindig újabb reggel, van mindig újabb élet.
Kívánd és elhiszed majd, kívánd és megteremted!

Minden gondolat, mint egy nyílvessző rohan,
Felrepít vagy mélybe ránt téged, ha hagyod magad.
Hát érezd jól magad, gondold: hogy minden rendben van,
Bármi az, ami visszahúz, engedd el, s ne hagyd magad!

Gondold azt, hogy minden rendben,
s ha elhiszed, az úgy lesz!
Bármit kérhetsz, nem kell félned,
s ha elhiszed, majd úgy lesz.

Van az úgy, hogy semmi se sikerül,
Van az úgy, hogy beborul az ég.
Van az úgy, hogy álmod összetört.
Ne add fel mégse a reményt!
Van az úgy, hogy céltalan utakon,
Nyugalmadat hiába kutatod.
Ilyenkor kívánd azt, hogy
„Nyugalmam megtalálom!”

Gondold azt, hogy minden rendben,
s ha elhiszed, az úgy lesz!
Bármit kérhetsz, nem kell félned,
s ha elhiszed, majd úgy lesz.

Kívánd azt, hogy minden rendben,
s ha elhiszed, az úgy lesz!
Bármit kérhetsz, nem kell félned,
s ha elhiszed, majd úgy lesz.