Ajtay Andor - Most, amikor minden virág nyílik

Hosszú volt a legénybúcsú, röstellem a dolgot,
de azóta sorra jártam mind a virágboltot.
Bűbájos szép tavaszi nap hajnalodik máma,
jól esik a friss levegő a nagy lumpolásra.

Most amikor minden virág nyílik,
orgonától a kis gólyahírig,
mikor vége van a fagyos télnek,
amikor a fecskék visszatérnek.

Mikor a természet újra éled,
valahára boldog leszek véled.
Megölelném az egész világot,
hozzád vinném mind, mind a virágot.

Nem szoktam én duhajkodni, csak épp mostanában,
hébe-hóba belenéztem a pezsgős pohárba.
Most már úgysem tarthat soká ez a facér élet,
hisz ma viszek az oltár elé egy szép kis feleséget.

Elhangzik a nászinduló, szétoszlik a násznép.
Így volt ez már számtalanszor, nálunk se lesz másképp.
És azután visz a gőzös messze Olaszhonba,
s ott ébredsz fel virágok közt az ölelő karomba'.

Most amikor minden virág nyílik,
orgonától a kis gólyahírig,
mikor vége van a fagyos télnek,
amikor a fecskék visszatérnek.

Mikor a természet újra éled,
valahára boldog leszek véled.
Megölelném az egész világot,
s néked adnám mind, mind a virágot.