Zorall - Ha volna két életem

Melletted minden reggel
vidáman ébredek fel,
s könnyűnek érzem mindenem.
De néha egy hang a szívemben
új útra szólít engem.
Talán nem érted meg sohasem, hogy
nem tudom, mit tegyek.
Nem tudom, hogy legyen.
Miért is nem lehetek egyszerre két helyen?
Ó-ó-ó, Istenem, miért nincs két életem?

Mennyivel könnyebb volna,
hogyha két életem volna.
Egyet örökre odaadnék neked.
A másik szabad lenne,
minden nap szárnyra kelne,
s mindenkit szeretne, akit lehet.

Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem.
Bár volna két életem, hinnék mindenkiben.
Ó-ó-ó, Istenem, miért nincs két életem?

Hogyha két életem volna,
az egyik gyengéd volna,
magadhoz láncolhatnád.
De a másik örök volna,
s ha a világ elpusztulna,
akkor is tovább lobogna.

Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.
Bár volna két életem, nevetnék mindenen.
Ó-ó-ó, Istenem, miért nincs két életem?


Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.
Bár volna két életem, nevetnék mindenen.
Ó-ó-ó, Istenem, miért nincs két életem?

Melletted minden reggel
vidáman ébredek fel,
s könnyűnek érzem mindenem.

Úgy fáj, úgy fáj, hogy nincs két életem.