Elefánt - Én

Te vagy én? Én vagyok.
Mind, aki körbevesz.
Szemben a szomszéd is
én vagyok. Ki más lehet?
A buszsofőr is én vagyok,
az utitársaim is én leszek.
Én adom ki az alkoholt
és én is iszom meg velem.
Én vagyok apám, anyám,
a fiaim is én leszek.
Mindenki máshogyan
boldogul el velem.


Menni kell!
Bárhova?
Innen el,
én már soha.
Vágóhíd a koponyám,
a szívem kápolna.

Foglyul ejt a test, a hús,
pánikolsz, megvadulsz.
Befelé nyílik a
világom minden ajtaja.
Elszívom, kint leszek.
Megvárlak. Nem hiszed?
Semmi baj, elleszek,
ha visszajössz...
Azt nem lehet.

Gyűjtöm a gombokat,
a hajszálakat a szőnyegen.
Az ágy alatt én lakom,
sose volt másik szörnyeteg,
csak ÉN.

Te vagy Én? Nem tudom.
Össze van nőve a víztükör,
(meg a) szemfenék
a vitorlavásznakkal.
Húzd magad össze, hogy
nem férsz a bőrödbe?
Lombokkal lefelé,
égnek gyökérzettel?

Az milyen, hogyha én
tartom lent önmagam,
mint egy mély levegőt?
'Ketrecharc a szabadban.'

Én vagyok apám, anyám,
a fiaim is én leszek.
Mindenki máshogyan
boldogul el velem.

Menni kell?
Bárhova.
Innen el.
Már soha.
Vágóhíd a koponyánk,
A szívünk kápolna!