Sziámi - Vonalemberke

megrajzolja egy kéz az utamat
körül is rajzol, ez vagyok én
megszülettem a rajzfilmemben
ez a lapos és vékony emberi lény

addig lehetek rajzfilmmesehős
amíg a vonalam egyben marad
folyamatosan növekszik egyre
egyre csak alakot váltogat

ez vagyok én
a kontúrjaim mentén
kalandok jönnek
szakadékok meg medvék
én vagyok ők
meg az, aki mindig megvéd
a rajzoló kedvére
változó vonaljelenség

vonalemberke, rajzol csak a kéz
körülöttem csak a semmi a kép
ebben kell lenni, én meg csak ennyi
körülöttem csupa lyukas feketeség

a vonal a sín, és én leszek mindjárt
a vonat, ami jön, és el is üt majdnem
de máris egy kottába belemenekül
én leszek a szólam, és én vagyok a hangnem

ez vagyok én
a kontúrjaim mentén
kalandok jönnek
szakadékok meg medvék
én vagyok ők
meg az, aki mindig megvéd
a rajzoló kedvére
változó vonaljelenség

menekülő harcos, leszakadt palló
hogyha a rajzolóm úgy akarja
átszökkenek, vagy elvétem az ugrást
lehetek máris a szakadék alja

a sorsvonal vagyok, az életvonal
az életemet hordó kettős spirál
nagyerejű hangya a tonnás teherrel
most meg a király, aki koldulni jár

ez vagyok én
a kontúrjaim mentén
kalandok jönnek
szakadékok meg medvék
én vagyok ők
meg az, aki mindig megvéd
a rajzoló kedvére
változó vonaljelenség