Sziámi - Tükör által homályosan

Az önismeret ösvényét járom
Botladozva csak
Mert göröngyös az út, és gyakran
Szemembe vakít a nap

Folyton összetörik a szívem
Semmiségekért
És elsiratok olykor ezt-azt
Ami még véget se ért

Ez baj. Ez kár.
Derűs kéne legyek, bármi van
De tükör által homályosan
Homályosan látom csak magam

Ha leülsz nálam, attól tartok
Valamit eltitkolsz,
A jót mondod, de mögötte közben
Lapul valami rossz,

Egy ismeretlen hátsószándék
Hátsógondolat
Egy őspatkány, ami sunyin belőled
Énbelém szalad.

Ez baj. Ez kár.
Derűs kéne legyek, bármi van
De tükör által homályosan
Homályosan látom csak magam.

Úgy indultam márpedig egykor
Hogy bizalommal leszek
Bárkihez, mert erősen hittem
Hogy jók az emberek

Megérdemlem, hogy olyannal legyen
Tele a fejem
Ami nem érdemli meg kicsit se
Hogy avval tele legyen

Ez baj. Ez kár.
Derűs kéne legyek, bármi van
De tükör által homályosan
Homályosan látom csak magam.
Ez baj. Ez kár.
Derüs kéne legyek, bármi van
De tükör által homályosan
Homályosan látom csak magam.
Ez baj. Ez kár.
Derűs kéne legyek, bármi van,
De tükör által homályosan
Homályosan látom csak magam.