Pál Tamás - Sunset Boulevard

Miért vagyok én itt, azt kérdezed...
Hogy gazdag és híres legyek!
Te koldus élet, Isten hozzád!
Lám egy éve már, hogy itt vagyok,
S mi az, mit felmutathatok:
Egy rongyos albérlet, egy rossz ágy!

Sunset Boulevard, zsúfolt boulevard
Hányan buktak el ezen az úton!
Sunset Boulevard, éhes boulevard
Várja, hogy a kis hal arra ússzon.

Álmokból megélni nem lehet,
Nyitva kell tartanod szemed,
És mindig tudd, hogy kinek szolgálsz!
Kölcsönvett mosoly, egy kis csalás,
Jópofizás vagy ámítás,
Ne szégyelj semmit, akkor jól jársz.

Sunset Boulevard, címlap boulevard
Jó, hogy itt vagy ám ez csak a kezdet!
Sunset Boulevard, gyilkos boulevard
Nyerni kell ahányszor újra kezded!

Azt mondod végem?
Elkelt a lelkem?
Pontosan így van, csak erre vártam!
Jött egy ajánlat,
Én elfogadtam...
Nincs ebben semmi, nem szólhat senki.

Őszintén szólva
Tetszik is a nő.
Lehet, hogy bolond,
De ezért a pénzért
Még az is tetszik,
Ahogy öregszik.
Érdekel engem.
Író vagyok, nem?

Kézen fogtam őt a vég előtt,
És kaptam órát, új cipőt,
Azt hiszem korrekt volt az üzlet.
Félek hamar vége lesz talán,
De nekem jár a vacsorám,
Még mielőtt kivégeznének.

Sunset Boulevard, mocskos boulevard,
Kő kerül a szív helyére végül.
Sunset Boulevard, aljas boulevard,
Megmarad az alkony menedékül.

Ez a Sunset Boulevard!!!!!!!!