Beton.Hofi - Tükörterem (ft. ANUBII$)

Égjen a Szabadság híd is el végül
Szikrázzon a holdfény a Dunán
Senkit ne érdekeljen már a kinti
Ne legyen szégyenfolt a ruhán
Minden időben visszasötétül
Senki nem maradhat élve Budán
Senkit ne érdekeljen már a kinti
Ha mindent megesz a holnapután

hogyha behunyom a szemeimet
ez a hely egy tükörterem
visszanéz, visszanéz rám
a gyűrött felem
körülöttem rengeteg élőnek tűnő tetem
meghallják a szavam már nem kell üvöltenem
zuhanok, zuhanok
tudod Newton
mint a Szellem Laci zsalok a körúton
egy eldobható készülékkel az Isten háta mögött
állok és várok valakit egy benzinkúton
a kislány rávág a gumóra
az exem rákap a porra
a spanom anyja jár a kemóra
és én is félek, hogy átvisz a rák a pokolra
de maradok, lemaratom magamat
én még küzdök
hamarabb váltok nevet mielőtt lebetűztök
recseg a bakelit, de túllép a tű
nekünk arany a korom és erre jó tét a bűn

Égjen a Szabadság híd is el végül
Szikrázzon a holdfény a Dunán
Senkit ne érdekeljen már a kinti
Ne legyen szégyenfolt a ruhán
Minden időben visszasötétül
Senki nem maradhat élve Budán
Senkit ne érdekeljen már a kinti
Ha mindent megesz a holnapután

28-as villamos kivisz a temetőbe
mellettem panaszkodnak a gecis nevelőre
köztudott mifelénk csak a vamzer ül előre
figyel a vezetőre
TV harcosok klubja, az első szabály:
ki tudja mennyi marad, az első zabál
az enyéimet etetem, ha bemegyek a bankba
3 féle Beton.Hofi van a Parkban

Én nem virradóra kelek
rajtam Diadora mez
ezen agyalok befele
a kiadóba menet
neked szégyen
nekem diadal a menet
neked riadalom az Orczy-tér
nekem Élet és Irodalom
ugye Léda, hogy jó ez a vigadalom
ugye Léda, hogy jó ez a vigadalom

senki útjába törvény, amit hatalom kedvére hoznak
én a gonoszok közül üvöltök, ne legyen nyoma majd végül a rossznak
lehessen okom felüvölteni, lehessen jutalma végül a kosznak
nagyapám csendje Újpesten
(ne lehessen látni a lapokat, amiket a rokonaim majd ellapoznak)

Égjen a Szabadság híd is el végül
Szikrázzon a holdfény a Dunán
Senkit ne érdekeljen már a kinti
Ne legyen szégyenfolt a ruhán
Minden időben visszasötétül
Senki nem maradhat élve Budán
Senkit ne érdekeljen már a kinti
Ha mindent megesz a holnapután