René Projekt - Egy a sok közül

Fenn a mutató, itt az éj
Az ágyig kibírom még
De hátranézek valaki a nyomomban jár
Befordulok pár sarkon, ugye leráztam már, igen

Felnézek, arcomon
Hideg hó, a vállamon
Pedig ott ül a magány és a fülembe súg
Vissza akar szerezni, de sehogy se tud

Éj-mélyből zengi ma föl
Egy régi emléknek a szív örül
Nem látható csak ha csukva a szem
Ezer ismerős arc a tűzhöz ül

Éj-mélyből zengi ma föl
A zajt amit kapcsolsz magad körül
A városban Te is egyedül vagy
A tömegben egy a sok közül

Csendül az égen egy angyali hang
Ünnepi szólam egy égi harang

Gyermekként mást adott a hó és a jég
Az az őszinte mosoly már eltűntnek vélt
Mert boldogság csak akkor van ha én is akarom
Ha akarom, mindig, de nem mindig akarom
Eléggé
Eléggé
Eléggé...

Éj-mélyből zengi ma föl
Egy régi emléknek a szív örül
Nem látható csak ha csukva a szem
Ezer ismerős arc a tűzhöz ül

Éj-mélyből zengi ma föl
A zajt amit kapcsolsz magad körül
A városban Te is egyedül vagy
A tömegben egy a sok közül

A mutató fenn, de nem alszol itt lenn
Fekszel az ágyon, kattog a csend
Válladon a magány téged is húzna
De mozdul az élet egy piros gombra

Így éj-mélyből zengheti föl
A zajt amit kapcsolsz magad körül
De a városban Te is egyedül vagy
A tömegben egy a sok közül