DreamFlow - Négy fal közé

Kidobtam a csillagokat az éjszaka ablakán,
Meredekebb alkonyokon a szívem porcelán.
Nem az enyém ez a világ, kiáltanék, hátha talán
valaki észre vesz, valaki rám talál.
Holnapra megnyugszik a szív,
A valóságból majd kitaszít egy álom,
Hol senki semmit nem kér rajtam számon.
Még mindig előttem a kép,
Ahogy édesanyám az ágyamhoz lép és felemel,
Most vajon ki kapna el, ha zuhannék?
Csak zuhannék....

Néha négy fal közé zárom, kicsit szégyellem a világom,
Van, hogy senki sem érti.
Hogy tudnék így a fényre kilépni?
Az ajtóra felírtam a számom,
Majd egy éjjeli szerenádon
Lehet visszatérek és minden titkot elmesélek.

Idevaló vagy átutazó?
Melyik lehetek én a kettő közül?
Csak halkan fütyül a szél,
Lehet, hogy pont rólam mesél.
Lehet minden rólam szól,
Lehet a Nap reggel csak értem kel fel,
majd este előttem meghajol.

Néha négy fal közé zárom, kicsit szégyellem a világom,
Van, hogy senki sem érti.
Hogy tudnék így a fényre kilépni?
Az ajtóra felírtam a számom,
Majd egy éjjeli szerenádon
Lehet visszatérek és minden titkot elmesélek.

Néha négy fal közé zárom, kicsit szégyellem a világom,
Van, hogy senki sem érti.
Hogy tudnék így a fényre kilépni?
Az ajtóra felírtam a számom,
Majd egy éjjeli szerenádon
Lehet visszatérek és eljátszom a hírességet.