Karácsony János - Újra gondolj rám

Csak gondolj rám
Távolból, hang nélkül szólj hozzám
És mintha megérintenél
S titkolódzva súgnád azt,
Hogy velem vagy, hogy nekem vagy, mert gondolsz rám
Érezném titkod, bánatod,
S azt, hogy ott vagyok
Ha nem hiszed, mert nem lehet, az nem számít
Ne ámulj minden kis csodán
Hm, gondolj rám
Újra gondolj rám

Csak gondolj rám
Távolból, hang nélkül szólj hozzám
Volt néhány hazug gondolat
S el is hittem néhányszor, hogy
Messzebb kéne eljutnom egy új utcán
Elhittem, így leszek szabad
S nem vigyáztál rám
Már majdnem nem találtam vissza és most nem bánnám
Ha mindezt elfelejteném
S újra gondolj rám
Hm, gondolj rám

Elmúlt, hosszú lázban messze jártam, de elmúlt már
Elmúlt, nem kísért már a hang, mely a lelkemre várt,
S könnyen megtalált
De most már elmúlt, drága lányok tűzhajában égtem már
De most már elmúlt, suttogások dallamán elszállt, elszállt, elszállt
De most már elmúlt
Egy álom néha átsurran
De már elmúlt
Egy mozdulatban megvillan
De már elmúlt
Hát mondd, hogy minden sebhely eltűnt már

Hát gondolj rám, tartozz most újra csak énhozzám
Légy minden visszatérő láz, és minden suttogás
Kísérts meg hangoddal és hajaddal s hogy gondolsz rám
Én már csak úgy leszek szabad, hogy minden gondolat
És egymást őrző mozdulat most újra feltámad
És minden tévedés után, újra gondolsz rám
Újra gondolsz rám

Elmúlt, hosszú lázban messze jártam, de elmúlt már
Elmúlt, nem kísért már a hang, mely a lelkemre várt,
S könnyen megtalált
De most már elmúlt, drága lányok tűzhajában égtem már
De most már elmúlt, suttogások dallamán elszállt, elszállt, elszállt
Tudom, hogy elmúlt
Egy álom néha átsurran
De már elmúlt
Egy mozdulatban megvillan
De már elmúlt
Hát mondd, hogy minden sebhely eltűnt már

Hát gondolj rám, tartozz most újra csak énhozzám
Légy minden visszatérő láz, és minden suttogás
Kísérts meg hangoddal és hajaddal s hogy gondolsz rám
Én már csak úgy leszek szabad, hogy minden gondolat
És egymást őrző mozdulat most újra feltámad
És minden tévedés után, újra gondolsz rám
Újra gondolsz rám