Kiss Barna - Sosem múlik el

Én elgurítok egy üveggolyót, s Te felemeled, vagy gurítod tovább?
Én elmesélek egy történetet, s Te elfelejted, vagy meséled tovább?
Hányszor éreztem, hogy ugyanaz újra és újra körbejár?
De van menedékem, nem ér el a magány, mert valaki megtalál.

Én megálmodok egy új világot, s Te lerombolod, vagy álmodod tovább
Én írok Neked egy dalt, s Te elfelejted vagy énekeled tovább.
Hányszor éreztem, hogy ugyanaz újra és újra körbejár?
De van menedékem, nem ér el a magány, mert valaki megtalál.

Sok ezer színes üveggolyó, mit hord magán a Föld,
Narancsszín, vagy szépen lobogó piros, fehér, zöld
Mint bárkából a végtelen tenger, éppen olyan kék
Vagy gyönyörű fekete kő, amit soha nem dob el az ég.

GONDOLD, HOGY SESEM MÚLIK EL, NEM VOLTÁL MÉG ILYEN KÖZEL
BÁRMI JOBB ANNÁL, HOGY EGYEDÜL ÉBREDJ FEL
ÉLJÜNK ÖSSZEKAPASZKODVA, MINT A SZÍNEK AZ ÜVEGGOLYÓKBAN,
A JÖVŐBE LÁTVA ÖSSZEÁLLNAK ÉS UTÁNA EGYÜTT GURULNAK TOVÁBB

Én valóra váltom a régi álmunk, s Te belefáradsz, vagy építed tovább
S ha összedől majd a régi házunk, Te bent maradsz, vagy jössz velem tovább?