Fisherman Winters - Ég a ház

Oh, ég a ház, pedig hajnal van még rendesen.
Az emberek körbe-körbe járnak, keresik a helyüket.
Köztük állok én, behunyom a szememet,
Köztük állok én, és máris tovább lépdelek.

Az élő lánc, felizzik a sötétben.
A szorgos hangyák jól tudják a dolgukat, ez az élet, Kedvesem?
Messze van a dél, behunyom a szememet,
Messze van a dél, és máris tovább lépdelek.

De az óra jár, s még, ha lassan is telik az idő.
Egyszer eljön ő, újra itt a lazulás, lepihen a nehéz kő.

Oh, ég a ház, de ez teljes egészében más.
Az emberek újjá vállnak, látnak, keresik a helyüket.
Köztük állok én, felnyitom a szememet,
Köztük állok én, és is újra éledek.

Elolvad hirtelen 100 év
Már hol van az a film minek elejét néztük még,
Mögöttünk jó pár küzdelem,
Ma végre legyen úgy nekünk is, ahogy csak jó lehet.

De az óra jár, s még, ha lassan is telik az idő.
Egyszer eljön ő, újra itt a lazulás, lepihen a nehéz kő.

Oh, ég a ház, de ez teljes egészében más.
Az emberek újjá vállnak, látnak, keresik a helyüket.
Köztük állok én, felnyitom a szememet,
Köztük állok én, és is újra éledek.