1. Manuel - Tiara 
2. Manuel - Voodoo Baba (ft. Moriones)
3. Halász Judit - Boldog születésnapot![2009]
Magyar nóták - Akácos út
| Előadó: | Magyar nóták |
|---|---|
| Album: | Az a szép, akinek a szeme kék - Mulass velünk 5. |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
id. Kalmár Tibor |
|---|---|
|
id. Kalmár Tibor |
|
| Kiadó: | Lamarti Hanglemezkiadó Kft. |
| Stílus: | magyar nóta |
| Címkék: | érzelmes, filozófikus, hiányzik, szerelmes, szomorú, történetes, várakozás [+] |
Miről szól a(z) 'Akácos út' dalszöveg ?
Az énekes egy régi emlékét idézi fel, amikor egy cigányt kért meg, hogy szerelmi bánatának dalában adjon hangot. A lány, aki iránt érzéseket táplált, mára már másé lett, de reméli, hogy az a bizonyos dal még mindig emlékezteti őt rá. Az énekes éjszaka járja az utcákat, emlékezve a múltra és a deres hajára sütő holdsugárra. A múlt idők emlékei ellenére a dalban arra kéri a cigányt, hogy ne féljen nevetni és élni a jelenben. Az énekes számára a könnyek jelentik az egyetlen örömöt, és kéri, hogy felejtsék el őt.
Megtekintve: Ma 32, összesen 167635 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Akácos út, ha végig megyek rajtad én,
Eszembe jut egy régi szép regény:
Nyáreste volt, madár dalolt a fán,
S itt kóborolt, csavargott egy cigány,
Megszólítám: De jó hogy megtalállak itt,
A legszebb lány tudod-e, hol lakik?
Ott arra lenn, túl az akácsoron,
Ma estelen, egy ház elé osonj! (este még)
Refrén:
Egy ablaknál! Állj meg cigány,
Úgy muzsikálj, hogy sírjon az a szép leány,
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.
De csak csendesen,
Ne hallja senki más.
Az éjmadár átsuhan a városon,
Éjfélre jár, s én az utcát rovom,
A holdsugár deres hajamra süt,
Hideg, sivár csend honol mindenütt.
Azóta rég a más asszonya lett a lány,
De ez a dal még fülébe cseng talán,(De a dal még...)
Én Istenem! A múlt, hogy elszaladt,
És énnekem csak e kis dal maradt:
Refrén:
Te csak dalolj, kacagj nevess
Enyém a könny számomra úgysincs más öröm
Attól se tarts, hogy a kis dal szívemen üt sebet
Te csak dalolj, nevess ki engemet.
(Refrén:
Te csak dalolj, kacagj nevess,
Enyém a könny, számomra úgysincs más öröm.
Attól se félj, hogy a kacaj szívemen üt sebet,
Csak a csóknak élj, felejts el engemet).
Eszembe jut egy régi szép regény:
Nyáreste volt, madár dalolt a fán,
S itt kóborolt, csavargott egy cigány,
Megszólítám: De jó hogy megtalállak itt,
A legszebb lány tudod-e, hol lakik?
Ott arra lenn, túl az akácsoron,
Ma estelen, egy ház elé osonj! (este még)
Refrén:
Egy ablaknál! Állj meg cigány,
Úgy muzsikálj, hogy sírjon az a szép leány,
Olyan legyen, mint egy szerelmi könnyes vallomás.
De csak csendesen,
Ne hallja senki más.
Az éjmadár átsuhan a városon,
Éjfélre jár, s én az utcát rovom,
A holdsugár deres hajamra süt,
Hideg, sivár csend honol mindenütt.
Azóta rég a más asszonya lett a lány,
De ez a dal még fülébe cseng talán,(De a dal még...)
Én Istenem! A múlt, hogy elszaladt,
És énnekem csak e kis dal maradt:
Refrén:
Te csak dalolj, kacagj nevess
Enyém a könny számomra úgysincs más öröm
Attól se tarts, hogy a kis dal szívemen üt sebet
Te csak dalolj, nevess ki engemet.
(Refrén:
Te csak dalolj, kacagj nevess,
Enyém a könny, számomra úgysincs más öröm.
Attól se félj, hogy a kacaj szívemen üt sebet,
Csak a csóknak élj, felejts el engemet).
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!