Még ismerős kép ez
Bár ilyenkor fázik a part
Én tudtam, hogy így lesz
Hogy még egyszer itt leszünk majd
Még őrzi a tenger a szemed színét
De ez a part nem súg már több szép mesét

Viharok tépték
A szikla a szívemhez nőtt
Egy csillagot átlépsz
Mint kiszáradt nyáridőt
Jobb is, hogy így lett
Gyere, karolj belém
Ez az a part, s túl van már a szép mesén

Ne mondd el, mi történt
Ki vitt el, és mért volt jobb vagy más
Volt-e gazdagabb, volt-e szebb
Közben én sem voltam szent
Még mindig szép vagy

Én bíztam a partban
Hol soha nem jön tél
A felszíne csillog
A kísértés mély
Most súlyosan hallgat
Olyan könnyen ígért
Ez az a part, s nem súg már több szép mesét
De ez a part nem súg már több szép mesét