Kazal László - A cipzár

Kedves közönség elmondok önöknek egy esetet,
Amely az elmúlt napokban Budapesten megesett.
Egy férfi állt, vádlottként a járásbíróság előtt,
Mert a villamoson egy idegen nőt pofon ütött.
Szólt a bíró: „Egy nőt pofon ütni bizony nem való”
Mire a vádlott ajkáról válaszul így szállt a szó:
„Az adott helyzetben az ember mást meg nem tehetett
elmondom a bíró úrnak, úgy, ahogyan megesett.
Villamoson üldögéltem, nyugodtan, önfeledten,
Felszállt e nő, s helyet foglalt, pontosan én mellettem.
Izgett-mozgott, hogy a padon kényelmesen ülhessen,
Mikor jött a kalauz, és kérte, hogy jegyet vegyen.
Erre a nő elővette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Kivette a pénzt, azután behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt, a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
Pénzt adott a kalauznak, s mikor jegyét megkapta,
A következőképpen a táskájába elrakta:
Hóna alól elővette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Betette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
Amikor ez megtörtént, egy ellenőr belibegett,
És a nőhöz odaérve kérte tőle a jegyet.
Erre újra elővette a nagy kézi táskáját
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Kivette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
A jegyét az ellenőrnek megnézni odaadta,
És mikor visszakapta, újra elölről folytatta.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Betette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt, a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
Betásta a huzárat, és becipte a jegyeket,
Jegyelte és kalauzta kezében a cipeket, hu-hu-hu-hu-hu-hú”
„Elég, elég, -szólt a bíró- uram, ne vegye zokon,
elítélem Önt, mivel csak egyszer ütötte pofon.”