1. Eszményi Viktória - Vidéki lány vagyok 3:34 [1981] 
2. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010]
3. M7 együttes - Frédi az autó
Berkesi Alex - Én csak azt kívánom…
| Előadó: | Berkesi Alex |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Berkesi Sándor Ifj |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 1, összesen 2806 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Én csak azt kívánom, mással ne történjen
Az, ami megtörtént nagyon régen vélem.
Hej, mostoha világ, hát ennyire tellett?
Csak a fűzfa áll már ott a tópart mellett.
Ismert minden madár, volt ezer barátom,
Rengeteg erdőnek hívták a családom.
Kacagtunk, ha a szél koronánkba markol,
Miközben egy fűzfa nézett a tópartról.
Nem féltünk Istentől, támadhatott bármi,
Azt hittük, mindennek ellen tudunk állni.
Esőben, melegben csak mi voltunk talpon,
A fűz nem szólt semmit, nézett a tóparton.
Vörös hajnal virradt, a fák izzón égtek,
Engem körbevettek, testükkel úgy védtek.
Sikoly süvít erről, gyantaszag száll arról,
A fűz döbbenten állt, s nézett a tópartról.
Üszök, hamu lett, mi tegnap még virított,
Rajtam kívül a tűz mindent elpusztított.
„Ezt művelted Isten! Büszke vagy magadra?!
És te mit szólsz, fűzfa?” S néztem a tópartra.
„Széllel pörlekedtél, mikor csöndben voltam,
Küzdöttél a lánggal, én félrehajoltam…”
Ezt mondta a fűzfa, s ismét elhallgatott.
Azóta nem beszél, s én vele hallgatok.
Az, ami megtörtént nagyon régen vélem.
Hej, mostoha világ, hát ennyire tellett?
Csak a fűzfa áll már ott a tópart mellett.
Ismert minden madár, volt ezer barátom,
Rengeteg erdőnek hívták a családom.
Kacagtunk, ha a szél koronánkba markol,
Miközben egy fűzfa nézett a tópartról.
Nem féltünk Istentől, támadhatott bármi,
Azt hittük, mindennek ellen tudunk állni.
Esőben, melegben csak mi voltunk talpon,
A fűz nem szólt semmit, nézett a tóparton.
Vörös hajnal virradt, a fák izzón égtek,
Engem körbevettek, testükkel úgy védtek.
Sikoly süvít erről, gyantaszag száll arról,
A fűz döbbenten állt, s nézett a tópartról.
Üszök, hamu lett, mi tegnap még virított,
Rajtam kívül a tűz mindent elpusztított.
„Ezt művelted Isten! Büszke vagy magadra?!
És te mit szólsz, fűzfa?” S néztem a tópartra.
„Széllel pörlekedtél, mikor csöndben voltam,
Küzdöttél a lánggal, én félrehajoltam…”
Ezt mondta a fűzfa, s ismét elhallgatott.
Azóta nem beszél, s én vele hallgatok.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!