Koós János - Hófehér papír

Hófehér papír esküvőre hív,
mit érzek - magam sem tudom.
Díszes kis levél, esküvőről ír,
akit szerettem oly nagyon.

Kissé furcsa még így látni nevét,
a másik mellett olvasom.
Hol a kék ruhám, megyek, hogyha hív,
ezzel még tartozom.

Akkor, igen akkor kellett volna
megragadni jól a két kezed.
Akkor ez a dal másképpen szólna,
s nem állnék itt most nélküled.

Ünneplő család buzgón gratulál,
a pillantásod megtalál.
Kezemben csokor, arcodon mosoly,
érzem, mit mondanál:

Hogy akkor, igen akkor kellett volna
megragadni jól a két kezed.
Akkor ez a dal másképpen szólna,
s nem állnék itt most nélküled.

Akkor, bizony akkor kellett volna,
fordítani sorsunk kerekén.
Akkor ma is épp úgy lenne minden,
mint ahogy volt az elején.

Hófehér papír esküvőre szólt,
örvendj te vén papírkosár.
Megőrizni kár, nem segít, ha fáj,
utólag mindegy már.

Akkor, igen akkor kellett volna
megragadni jól a két kezed.
Akkor ez a dal másképpen szólna,
s nem állnék itt most nélküled.

Akkor, igen akkor kellett volna
megragadni jól a két kezed.
Akkor ez a dal másképpen szólna,
s nem állnék itt most nélküled.

Akkor, igen akkor kellett volna
megragadni jól a két kezed.
Akkor ez a dal másképpen szólna,
s nem állnék itt most nélküled.