Karthago - A fények, a hangok, az árnyak

Álmodtam sok éjszakán
Nappalok színes fényét
Álmaimban csend honolt
Nem jutottak el hozzám
Még a fények a hangok az árnyak
A léptek a zajok a vágyak

Álmaimnak tengerén
Minden oly furcsán szép
Sok néma látomás
Nem jutottak el hozzám
A fények a hangok az árnyak
A léptek a zajok a vágyak

Látom, hogy fáradt arccal útnak indulok
Majd sápadt fényben keresem a szót
S mikor álmaimban feltűnik a lány
És ha néhány percre enyém lesz talán

De aztán eltűnik, elrepül
Vége már senki se vár
De aztán eltűnik, elrepül
Vége már senki se vár
De aztán eltűnik, elrepül
Vége már senki se vár
S te erre vársz talán

Aztán csak egy fénysugár
A vén kopott ágyra száll
A hajnal így köszönt
És életre kelnek már
A fények a hangok az árnyak
A léptek a zajok a vágyak

Az álom elszáll, elmúlik az éj
A kopott ágyon a reggel zenél
És hogyha látod újra a nap sugarát
Mikor a vágyad újra messzire száll

Akkor majd álmosan, boldogan
Újra a napfényben állsz
Akkor majd álmosan, boldogan
Újra a napfényben állsz
Akkor majd álmosan, boldogan
Újra a napfényben állsz
Mert erre vársz talán

Álmodtam sok éjszakán
Nappalok színes fényét
Nem hittem el sosem
Az álmok csalóka színét, színét