Pintér Béla és a Csemeték - Áztam és fáztam

"Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és ne tiltsátok el őket;
mert ilyeneké az Istennek országa.
Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba." Márk 10, 14.

Áztam és fáztam már eleget, kint megint hideg hó esett. Azt mondták
ez az élet, örülj hogyha túl éled.
Áztam és fáztam nagyokat, bámultam a sápadt arcokat és egymás után nyeltem a kudarcokat.

Áztam és fáztam épp amikor egy kedves, szelíd hang így szólt:
Gyere hozzám, kinyitom a szemedet, és látni fogsz. Képzeljétek láttam, hogy forró karnevál van, és nyár és tűz és élet
ezek leírhatatlan képek.

Refr.:
Tűz lobbant a szívemben a mennyország megcsókolt,
nem tud rajta változtatni semmi!
Soha semmi!
Tűz lobbant a szívemben, Isten rám is gondolt,
Ezen az úton akarok tovább menni!

Persze jöttek és mondták: hé ember térj magadhoz!
Nehéz az élet haver, örülj, hogyha túléled. Jöttek és mondták,
holnapra kialszod.
De a Szentszellem már rányomta a szívemre a pecsétet.

Refr.:

Egy kútban élő békának hiába mesélsz az óceánról azt látni kell, érezni kell és tudni kell a szív oda hogy jut el. Van egy út egy békességes, a vége kegyelem és élet én mindennap ezen járok-kelek, ezért a szívem sohasem remeg, sokan kérdik tőlem: mondd meg haver, mi ez az öröm benned, kérünk felelj! Nagyon egyszerű a történet, csak sohasem gondold magad törpének, mert Krisztusban már új ember vagy, új elméd és új szíved van.
Azért járok 20 centivel a föld fölött mert Jézus a szívembe költözött!

Refr.: 3X