Pintér Béla és a Csemeték - Sohase nézd

Csendes a város, estére jár, rövid séta a vacsora után
Az utcákon egy kisgyerek pénzt meg élelmet kéreget
Sötét a bőre nincs rajta cipő, a kislányom megkérdi:
"Apa, mond ki ő? Miért rongyos a ruhája és hol van a mamája?"
Látom a szemén, érzi a megvetést, ahogy az emberek ellökik kezét
Ki ez a gyerek? Rontja a képet, nem látszanak tőle a kirakati fények
Hátrányos helyzetből jött a kis szegény, az ilyenek számára úgysincs már remény
Rosszkor született, rossz időben, rossz helyen, egy rossz milliőben

Sohase nézd a bőre színét
Sohase vádold a bűneiért
Mutasd meg neki Isten szeretetét
Ő is ugyanúgy éhes, és ugyanúgy fél
Ugyanúgy fázik, ha eljön a tél
Nem jobb, és nem is rosszabb, mint te és én

Kimutatták a szociológusok, hogy hova kerülnek az utcai koldusok
Túl nagy életcéljuk nincsen, kattan a bilincs és ülnek a sitten
Lehúznak néhány évet, aztán újra indul a nagybetűs élet
Ők már nem várnak és nem remélnek, nem nevetnek és nem beszélnek
Tudod-e hogy mi az igazi Istentisztelet?
Meglátogatni az árvát és az özvegyet
Elmenni a szegényhez, a nincstelenhez és megosztani vele a kincseket
Hallja meg hogy milyen az élet szava
Nem baj ha érződik a bőrén a szemét szaga
Lehet hogy vedeli a piát, de szeretetért kiált
Isten odaadta érte egyszülött fiát

Sohase nézd a bőre színét
Sohase vádold a bűneiért
Mutasd meg neki Isten szeretetét
Ő is ugyanúgy éhes, és ugyanúgy fél
Ugyanúgy fázik, ha eljön a tél
Nem jobb, és nem is rosszabb, mint te és én