Voltam egyszer én is büszke bálkirály,
jártam én is száz leány után.
Téptem annyi rózsát május éjjelén,
mégis egymagam maradtam én.

Már megettem a kenyerem javát,
de mégsem tudom mi a boldogság.
Megálltam volna egy kislánynál én is,
dehát az élet csak sodort tovább.
Az ember mindíg akkor látja meg,
a szerencsét mikor már elveszett.
Öreglegénynek nem való a május,
és segíteni ezen nem lehet.

Refr. Már megettem a kenyerem javát,
de nem tudom, hogy mi a boldogság.
Megálltam volna egy kislánynál én is,
dehát az élet csak sodort tovább.
Az ember mindíg akkor látja meg,
a szerencsét mikor már elveszett.
Öreglegénynek nem való a május,
és segíteni ezen nem lehet.
És segíteni ezen nem lehet.