Kolumbusz, az őrült spanyol ...(Rockopera) - A Nap fiai

(Caonabo):
Égiek vagytok-e szóljatok, szóljatok,
honnét hoztak e szárnyas csónakok.
Szóljatok kik vagytok, földiek, égiek,
rólatok szóltak e egykor a régiek.

(Indiánok):
Szóljatok kik vagytok, földiek, égiek,
rólatok szóltak e egykor a régiek.

(Caonabo):
Miféle isteni parancsra jöttetek,
vagy talán magatok vagytok az Istenek.
Örömmel fogadunk szóljatok, szóljatok,
honnét hoztak e szárnyas csónakok.

(Indiánok):
Örömmel fogadunk szóljatok, szóljatok,
honnét hoztak e szárnyas csónakok.

(Caonabo):
Tudtuk egyszer elküldi az ég,
a nap fiait hozzánk,
vártunk rátok, vártunk erre rég,
tudtuk áldást hoztok ránk.
Nem lehettek mások, csakis ők
a napisten gondolt ránk.

(Indiánok):
Vártunk rátok, vártunk erre rég,
a régiek közt hallottuk hírét,
hogy egyszer elküldi nékünk majd
az ég, a nap fiait hozzánk.

(Kolumbusz):
Hol a tolmácsunk?

(Tolmács):
Itt vagyok uram!

(Kolumbusz):
Luis, milyen nyelven beszél ez az ember?

(Tolmács):
Talán kínaiul.

(Kolumbusz):
Na, és mit mond?

(Tolmács):
Nem értem egészen világosan ...

(Kolumbusz):
Hát akkor kérdezd meg?

(Tolmács):
De hát hogyan kérdezzem meg, uram?

(Kolumbusz):
Kínaiul!

(Tolmács):
De én csak arabul tudok, uram!

(Kolumbusz):
Akkor beszélj vele arabul...
és tudd meg, hogy van-e arany errefelé?!

(Tolmács):
Arany, van e arany,
tudod az a sárga amiből a gyűrűk,
amiből a láncok, amiből a pénz.

Arany, van e arany,
hogy mondjam, hogy értsed,
van e ilyen erre,
hogyan mondjam másként,
hogyan mondjam még.

(Caonabo):
Tudtuk egyszer elküldi az ég,
a nap fiait hozzánk,
vártunk rátok, vártunk erre rég,
s tudtuk áldást hoztok ránk.
Nem lehettek mások, csakis ők
a napisten gondolt ránk.

(Tolmács):
Arany, van e arany,
tudod az a sárga amiből a gyűrűk,
amiből a láncok, amiből a pénz.

Arany, van e arany,
hogy mondjam, hogy értsed,
van e ilyen erre,
hogyan mondjam másként,
hogyan mondjam még.

(Kolumbusz):
Elég!
Hozzátok a csengettyűket,
talán attól okosabbak lesznek,
ez Afrikában is mindig bevált!

(Kolumbusz):
Kitűztük zászlónkat, halljátok emberek,
Halljátok földek és halljátok tengerek,
… földeket, melyeken,
keresztény hódító nem járt még sohasem.
Ez a föld ezentúl Spanyol föld, s lakói,
kincstárunk javára tartoznak adózni.
Rabszolgát innen csak Spanyolok vihetnek,
Urai lettünk e szépséges szigetnek.

(Indiánok):
Vártunk rátok, vártunk erre rég,
a régiek közt hallottuk hírét,
hogy egyszer elküldi nékünk majd az ég,
a nap fiait hozzánk.