1. A Pál utcai fiúk (musical) - Mi vagyunk a Grund 
2. Ákos - Ilyenek voltunk 0:00 [2003]
3. Manuel - Voodoo Baba (ft. Moriones)
Vincze Lilla - Két hold
| Előadó: | Vincze Lilla |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Tabár István |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megtekintve: Ma 1, összesen 10601 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Hány éven át kell kóborolnunk együtt
Lidérces álmok űznek így tovább
Nézd a Hold Havában örvényben pörögtünk
Elnyelt egy végtelennek tűnő vágy
Érzem meggyötör, most nem kerül, már nem enged
Csak jön, csak jön, csak jön és nem köszön
Érzem bennem él már megmártózott lelkemben
Nem fél, nem fél, nem fél, nem fél, csak a félelemből él.
Így lobban fel az éjszaka lángja
Így hullik le a feledés fátyla
Így ébred fel a szélben az árnyék
Így ébreszt fel a feledésből az emlék.
Hány karral fonhat át egy kéjes éjjel
Ingedben mennyi kéz nyúl tűz után
A kard úgy suhan mint sólyom száll az égen
Keményen célra tart és eltalál,
Érzem meggyötör tudom nem enged, már nem enged
Amíg él, még él, még él, még él, csak a lelkemből nem kér
Érzem elmerül már megmártózott lelkemben
Nem fél, nem fél, nem fél, csak a félelemből él.
Így lobban fel az éjszaka lángja
Így hullik le a feledés fátyla
Így ébreszt fel a szélben az árnyék
Így ébreszt fel a feledésből az emlék.
Lidérces álmok űznek így tovább
Nézd a Hold Havában örvényben pörögtünk
Elnyelt egy végtelennek tűnő vágy
Érzem meggyötör, most nem kerül, már nem enged
Csak jön, csak jön, csak jön és nem köszön
Érzem bennem él már megmártózott lelkemben
Nem fél, nem fél, nem fél, nem fél, csak a félelemből él.
Így lobban fel az éjszaka lángja
Így hullik le a feledés fátyla
Így ébred fel a szélben az árnyék
Így ébreszt fel a feledésből az emlék.
Hány karral fonhat át egy kéjes éjjel
Ingedben mennyi kéz nyúl tűz után
A kard úgy suhan mint sólyom száll az égen
Keményen célra tart és eltalál,
Érzem meggyötör tudom nem enged, már nem enged
Amíg él, még él, még él, még él, csak a lelkemből nem kér
Érzem elmerül már megmártózott lelkemben
Nem fél, nem fél, nem fél, csak a félelemből él.
Így lobban fel az éjszaka lángja
Így hullik le a feledés fátyla
Így ébreszt fel a szélben az árnyék
Így ébreszt fel a feledésből az emlék.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!