1. Molnár Orsi - Száz liba egy sorba 3:18 [2022] 
2. Gyermekdalok - Hatan vannak
3. Gryllus Vilmos - Őszi falevél 1:43 [1998]
Záray Márta - Homokóra
| Előadó: | Záray Márta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Farkas Nándor ifj. Boros István |
|---|---|
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Miről szól a(z) 'Homokóra' dalszöveg ?
A szövegben a főszereplő egyedül van a szobájában, a múlt fájó emlékein mereng, miközben az idő kíméletlenül halad tovább. Szeretné megállítani az időt és elfelejteni a múltat, de képtelen erre, így továbbra is szenved. Álmaiban a szeretett személyt látja, és bár reméli, hogy az illető még mindig őt szereti, nem biztos ebben. Amikor már nem bírja tovább a fájdalmat, úgy dönt, hogy elmegy, mert szíve magányos és szomorú. Az utolsó kívánsága, hogy szeretettje mással legyen boldog, miközben ő magával viszi a múlt emlékeit.
Megtekintve: Ma 11, összesen 79209 alkalommal
Beküldő
Dalszöveg
Ülök a szobámban, búsan, egyedül
És a fájó múltra gondolok
Odakünt az utcán lassan fény dereng
És az órán pereg a homok
Szeretném a homokórát megállítani
Szeretném az emlékeim elfelejteni
De a homokóra csak pereg, pereg
Így hát, kedves, tovább szenvedek
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
Hogy fájó szívem örökké tiéd
Álmaimban téged látlak, két karomba téged zárlak
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
De ha egyszer, drágám, nem bírom tovább
Ezt a fájó bús emlékezést
Elmegyek én akkor, tovább állok én
Mert a szívem magányos, szegény
Elviszem én magammal az emlékeimet
Hogy ne lássam a lassan pergő homokszemeket
Utoljára, drágám, azt kívánom én
Hogy te mással nagyon boldog légy
Ülök a szobámban, búsan, egyedül
És a fájó múltra gondolok
Odakünt az utcán lassan fény dereng
És az órán pereg a homok
Szeretném a homokórát megállítani
Szeretném az emlékeim elfelejteni
De a homokóra csak pereg, pereg
Így hát, kedves, tovább szenvedek
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
Hogy fájó szívem örökké tiéd
Álmaimban téged látlak, két karomba téged zárlak
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
De ha egyszer, drágám, nem bírom tovább
Ezt a fájó bús emlékezést
Elmegyek én akkor, tovább állok én
Mert a szívem magányos, szegény
Elviszem én magammal az emlékeimet
Hogy ne lássam a lassan pergő homokszemeket
Utoljára, drágám, azt kívánom én
Hogy te mással nagyon boldog légy
És a fájó múltra gondolok
Odakünt az utcán lassan fény dereng
És az órán pereg a homok
Szeretném a homokórát megállítani
Szeretném az emlékeim elfelejteni
De a homokóra csak pereg, pereg
Így hát, kedves, tovább szenvedek
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
Hogy fájó szívem örökké tiéd
Álmaimban téged látlak, két karomba téged zárlak
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
De ha egyszer, drágám, nem bírom tovább
Ezt a fájó bús emlékezést
Elmegyek én akkor, tovább állok én
Mert a szívem magányos, szegény
Elviszem én magammal az emlékeimet
Hogy ne lássam a lassan pergő homokszemeket
Utoljára, drágám, azt kívánom én
Hogy te mással nagyon boldog légy
Ülök a szobámban, búsan, egyedül
És a fájó múltra gondolok
Odakünt az utcán lassan fény dereng
És az órán pereg a homok
Szeretném a homokórát megállítani
Szeretném az emlékeim elfelejteni
De a homokóra csak pereg, pereg
Így hát, kedves, tovább szenvedek
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
Hogy fájó szívem örökké tiéd
Álmaimban téged látlak, két karomba téged zárlak
Nem tudom, hogy elhiszed-e még
De ha egyszer, drágám, nem bírom tovább
Ezt a fájó bús emlékezést
Elmegyek én akkor, tovább állok én
Mert a szívem magányos, szegény
Elviszem én magammal az emlékeimet
Hogy ne lássam a lassan pergő homokszemeket
Utoljára, drágám, azt kívánom én
Hogy te mással nagyon boldog légy
Homokóra videók
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!