Utazás (Rockopera) - Kihallgatás

(Szurov):
Tanulmányoztam a kilépési engedélyüket.

(Robi):
Na hála Istennek.

(Szurov):
Neki ehhez sok köze nincs.
Ami pedig ezt a dokumentet illeti,
már nem érvényes.

(Rheinalder):
De hát mi ezt Pesten, Ferihegy szovjet
parancsnokától kaptuk.

(Szurov):
Tudok olvasni, látom. Új utasítás jött,
a főhadiszállás különleges engedélye kell,
az országot csak így hagyhatják el.

(Cotteril):
Ez őszintén szólva több, mint kellemetlen.

(Szurov):
Minden formalitás az.

(Cotteril):
Mit javasol, mit tegyünk?

(Szurov):
Semmit.
Várjanak, míg tisztázom az ügyüket.

(Cotteril):
Köszönjük, nagyon kedves öntől.

(Szurov):
Ez itt a dolgom.

(Cotteril):
És mit gondol, meddig tarthat ez?

(Szurov):
Pontosan nem tudom.
Egy-két nap talán.

(Rheinalderné):
Egy-két nap? Az lehetetlen.

(Rheinalder):
A feleségem gyermeket vár.
A hajónk holnap este indul.

(Szurov):
Sajnálom.

(Cotteril):
Talán ha megsürgetné, ezredes úr?

(Szurov):
Őrnagy vagyok, a nevem Szurov.
A szolgálati út pedig annyi, amennyi,
sürgetni felesleges,
reméljük menni fog hamar,
feltéve, hogy nincs önök közt magyar.

(Mind):
Nincs.

(Cotteril):
A sofőrt kivéve nincs senkisem.

(Szurov):
Lányi Róbert.

(Robi):
Da, tavaris.

(Szurov):
Lányi úr, és önök tizenketten. Cotteril!

(Cotteril):
Az vagyok én.

(Szurov):
Kretschmer úr és felesége.

(Herr Kretschmer):
Ja vohl.

(Frau Kreschmer):
Igen.

(Szurov):
Maria Falucci.

(Falucci):
Sí signor, én és a kis bambinetta.

(Szurov):
Rheinalderék: Steve, Iris, Bill, Susan.

(Rheinalder):
Itt vagyunk mind a négyen.

(Szurov):
Avron, Mr. Avron.

(Avron):
Jelen.

(Szurov):
Ashton. Lady Ashton.

(Lady Ashton):
Igen.

(Szurov):
Diana.

(Lady Ashton):
A keresztnevem.

(Szurov):
Ön férjes asszony?
És hol van Mr. Ashton.

(Lady Ashton):
Vele nem szolgálhatok, nincs velem.

(Szurov):
És Mr. Fleming?

(Lady Ashton):
Itt van.

(Szurov):
Fleming, melyikük az?

(Veres Pál):
Én, én vagyok.

(Szurov):
Köszönöm, egyenlőre rendben.
A téren itt szemben van egy kis hotel.
Ott lesz a szállásuk, míg mindent tisztázunk,
a kapitányom átkíséri majd önöket.
Kérem, töltsék hasznosan az idejüket.

(Cotteril):
És az útlevelek, őrnagy úr?

(Szurov):
Találkozunk, még találkozunk,
de kérem ne feledjék el, én felelek önökért,
ne éljenek hát vissza a vendégszeretetemmel.