Szulák Andrea - Fújjon a szél

Piszkos és álmos, alszik a város,
Ilyenkor hajnalban minden magányos.
Miért maradnék, kiért maradnék,
Elviszem innen, amim maradt még.

Nem kell a másnap, itt hagyom másnak
Az unalmas napok börtönbe zárnak.
Elég volt ennyi, nem tart itt semmi,
A motorra bízom, hogy merre kell menni.

Fújjon a szél, csak a szél ami elkísér,
Még visz az út, de egyszer véget ér.
Kék fenn az ég, hív a messzeség,
Nincs több időm, s ki tudja lesz-e még.

Nem kell a másnap, itt hagyom másnak,
A vágyak régóta körbe járnak.
Elég volt ennyi, nem tart itt semmi,
A motorom tudja, hogy merre kell menni.

Fújjon a szél, csak a szél ami elkísér,
Még visz az út, de egyszer véget ér.
Kék fenn az ég, hív a messzeség,
Nincs több időm, s ki tudja lesz-e még.

Minden vágyam elviszem, engem vár a végtelen
Az mindegy hol, csak más legyen, egyszer megérkezem.

Fújjon a szél, csak a szél ami elkísér,
Még visz az út, de egyszer véget ér
Kék fenn az ég, hív a messzeség,
Nincs több időm, s ki tudja lesz-e még.

Fújjon a szél, csak a szél ami elkísér,
Még visz az út, de egyszer véget ér
Kék fenn az ég, hív a messzeség,
Nincs több időm, s ki tudja lesz-e még.

Fújjon a szél, csak a szél ami elkísér,
Még visz az út, de egyszer véget ér
Kék fenn az ég, hív a messzeség…