Laza Sójom - Szeged

Album: nincs kép
Előadó: Laza Sójom
Album: Keressük!
Szövegírók: Keressük a szövegírót!
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 2, összesen 2020 alkalommal

Beküldő

Zaza_hajóhanem

Zaza_hajóhanem

Pontszám: 2 246

Dalszöveg

A magány sűrű semmijében
fák rohannak, utazom éppen.
Sötét az éjjel, magamat látom,
behunyom a szemem, és megint várom.
Hiába álmodsz, már más úton jársz,
kapar a torkom, a hideg ráz.
Az a lány, akinek a szemébe néztem
a szívem volt, és az édes élet.

Sárga a folyó, kék a bánat,
arcára a Nap vet hívó árnyat.
Az a huncut vigyor, melyre nem vigyázott,
nem tudom, miért, de már úgy hiányzott.
Hív, és én hívnám, úgy megölelném
világnak végén, tengernek mélyén.
Kár, hogy vége, ez egy hosszú álom,
azt az estét többé nem találom.

Pedig biztos vagyok benne, hogy Ő is értett,
és úgy akarta - kicsi arca égett. De a
pillanatok rohadt messze szállnak,
gyönyörű szeme volt annak a lánynak, és
szeretett…
 
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be!

Zeneszöveg hozzászólások

Te vagy a kiválasztott!
Te

Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!

© 2020 - Zeneszöveg.hu Kft. - Minden jog fenntartva.
Kedves Látogatónk!

A Zeneszöveg.hu oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8.0, illetve Mozilla Firefox 4.0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok.

Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.

Tovább