Demjén Ferenc - Zenekari busz

Csomagolj, utazunk!
Sokáig nem vár rád a buszunk.
A színpad messzire vár.
Jó lenne ott lenni már.
Nem lesz túl kényelmes út,
amikor ritmust kattogva fut mind a négy kerék.
Tudjuk nagyon hosszú út vár még.

refr.:

Egy, két, há, négy és beszállás!
A potyautasoknak lyukasztás.
Míg nem szükséges, nincs megállás.
De akkor nagyon gyorsan mindenkinek kiszállás!
Egy-két sör, be a gyomorba,
csakhogy soha ne legyek nagyon mogorva.
5,6,7 óra, s itt van a cél,
hova zenekari buszon végre megérkeztél.

Utazunk, szeretünk.
Volt néha mindenhol egy kedvesünk.
Így éltünk rég. Csoda, hogy élünk még.
Néha bőröndben lakunk,
és soha meg nem áll a buszunk,
s eljön, ha te vársz.
S tán egyszer hozzánk is felszállsz...

refr.

Hányezer hely, hol maradnál,
de az autóbusz csak te rád vár.
Nincs hát más, elmegyek,
s majd színpadról integetek

refr.

...soha ne legyek nagyon mogorva.
Valaki ordít, hogy: A pokolba!
Az énekes lennt maradt a bokorba!
Egy, két, há... újra visszamegyünk,
mert holnap megint kell majd az énekesünk.
A sztrádák tengerén átutazunk,
de egyetlen egy földutat ki nem hagyunk.
Egy-két órára elalszunk,
s hogy utazunk egy buszon arról álmodunk.
5,6,7 óra, s hazamegyünk,
S tán a zenekari buszon épségben érkezünk.