Nemkéne - A meg nem váltó

Mint el nem múló rossz emlék,
úgy emlékszem rád én még,
Az ajtófélfát támasztva,
Álltál egyik lábamról a másikra.

Jólnevelt kis mondatok
hagyják el szádat,s nem szólok
egy árva sértő szót,mert nem tehetem,
pedig mindig volna ötletem.

Hogy a francba mondjam el,hogy megértsed,
mit érzek,ha a hetedikről lenézek,
Sodor a víz,ha nyakamon a botrány,
éles kanyarban kezemből kicsúszik a kormány.

-Furcsa ez a szerep,mégsem adom neked-

refr.:

/Én senkit nem váltottam meg,téged sem
térítettelek,
mindenki védje csak a maga igazát.
Még senkit nem váltottam meg,
nem bíznak bennem az istenek,
Úgy látszik mégsem én vagyok a messiás./

-szaxi-

Csapd be az ajtót mögöttem,
mikor a sodromból kijöttem,
ne hagyd,hogy a dühöm legyen úrrá
rajtad is,elég ha azt mondod,hogy:
hurrá!

Kihoztad az állatot belőlem,
rajtam a sor,hogy lelőjjem,
előtte felhízlalom még,
legalább neki játszam a górét.

Mindent megtennék teérted,
Öltönyt is vennék,hogy megértsed:
kívülről bármi lehet tiszta,
de ha benyitsz ...,egyből fordulsz vissza.

-Furcsa ez a beteg,vigyorog és remeg-

/Én senkit nem váltottam meg,téged sem
térítettelek,
mindenki védje csak a maga igazát.
Még senkit nem váltottam meg,
nem bíznak bennem az istenek,
Úgy látszik mégsem én vagyok a messiás.
/Én senkit nem váltottam meg,téged sem
térítettelek,
mindenki védje csak a maga igazát.
Még senkit nem váltottam meg,
s ha ezzel megsértettelek,
Rikácsolj,csapkodj,mint egy hülye papagáj!/