Éliás Tibor - Férfikönnyek

Emlékszel?
Régen, ha elestél, megvágtad magadat,
azt mondták, ne sírjál, férfinak nem szabad.
Becsapott, elhagyott, megcsalt a kedvesed,
úgy érzed, belehalsz, de sírni azt nem lehet.
Átvágták agyadat, kirúgtak helyedről,
az bánt, kit szerettél, jóságért meggyötör.
Látod, hogy oly beteg az, akit szerettél,
menteni nem lehet, - mégis mit tehetnél?
Kulcsolod két kezed fohászra, imára,
nyeled a könnyedet, senki meg ne lássa.
kiszakad szíved, mert oly nagy a fájdalom,
férfi vagy, nem sírhatsz, pedig úgy fáj, nagyon!

Halgass rám, és
Sírj, ha nincs már más esély,
Sírj, ha minden véget ér
Sírj, ha elfogy az erő,
Ne szégyeld hát, ha szívből szól
A férfi könnye
Ég a lelkedben a vágy.
Ég azarcodon tovább
Ég, s mint izzó láva fut...
Könnyebb lesz majd, (ha) eszedbe jut.

Érezted?
Néha már meghalni, elmúlni szeretnél,
legnagyobb őrültség, amit csak tehetnél!
Rádtör az érzés, mit mondani nem szabad,
te ias csak ember vagy, zokogd ki magadat.
Menj, ahol nem látnak, öntsd ki a szívedet,
Nyugtasd meg lelked, mert így élni nem lehet.
Megtisztult lélekkel új napod kezdheted,
meglátod, könnyebben éled az életed.
Ne gondold, másnak az élete könnyen megy,
sírnak ők eleget, persze, nem elötted.
Tanítsd meg fiadat, hogy legyen boldogabb,
de soha ne mondd neki: a férfiak nem sírnak!
...a férfiak nem sírnak! A férfinak nem szabad!
Refrén

Női hang:
Te is csak emberből vagy
zokogd ki néha magad!
Megszakad kemény szíved,
zokogj és így lesz könnyebb!

Férfiak sosem sírnak,
így inkább belehalnak.
Ha nő vagy, mentsd meg őket,
engedd, hogy könnyezzenek...
ism.