Demjén Ferenc - Boszorkányéj

Ködös az éj, gőgös a hold, mint egy kéklő parázs
Telihold, lelkedet hívja egy bűvös varázs
És szállsz és egyre távolabb
csak szállsz

Telihold, madarak árnyai szállnak velem,
Repülünk, lent van a föld, s én a titkait lesem
És az ég, a színe furcsa lett,
És félek

Szállj, csak szállj, a boszorkány éjjele vár
Szállj, még szállj, a boszorkány éjjele vár
Szállj, csak szállj, a boszorkány éjjele vár Szállj, még szállj, a boszorkány éjjele vár
Félek, nem lesz vége,
A végtelen felszín végleg tán

Gyere hát, nem hagylak itt, gyere, szállj el velem,
Gyere hát, körül a földön és száz tengeren
Csak szállj, vár végtelen
És láss

Szállj, csak szállj a boszorkány éjjele vár
Szállj, még szállj a boszorkány éjjele vár
Szállj, csak szállj a boszorkány éjjele vár,
Szállj, még szállj a boszorkány éjjele vár
Értsd meg nem, kell félned,
Téged senki sem éget el már

Szállj, csak szállj a boszorkány éjjele vár
Szállj, még szállj a boszorkány éjjele vár
Szállj, csak szállj a boszorkány éjjele vár,
Szállj, még szállj a boszorkány éjjele vár
Értsd meg nem, kell félned,
Téged senki sem éget el már