Egyik szélét gyűlölet mossa
A másik partját a szeretet
Egymást biztatva maradunk mégis
Te is fáradsz, és dacolok én is
Hullámzó napok, háborgó hitek
Olvad lassan a sziget

Ültettünk valami tarka kertet
Szögeltünk házat, menedékhelynek
Gyógyteát ittunk tűzhely mellett
S a felszálló füstért is fizetni kellett
Törtető napok, háborgó hitek
Olvad lassan a sziget

Ha már a fákat nem neveljük
S a csónakunkat is eltüzeljük
Mire véssünk majd jelet
Hogy itt állt egykor a sziget

Szerelmes titkaink óvta az árnyék
Hogy ne égesse tűzijáték
Mely ricsajos partról szakadt az égre
Itt magunk lehettünk, önmagunk végre

Vergődő napok, háborgó hitek
Követelnek egyre több helyet
Fröccsenő vizet tükröz a szemed
Olvad, olvad a sziget

Ha már a fákat nem neveljük
S a csónakunkat is eltüzeljük
Mire véssünk majd jelet
Hogy itt állt egykor a sziget