Sziámi - Vonal

-Na gyere, üljünk le ide a bárpulthoz
És várjunk, míg valaki árut hoz
Várjunk, míg valaki meghozza az árut
Tudod, a világ, az egy összetört kép
Mert a képeket mind rég összetörték
Viszont itt minden van
Amit valaki valaha árult

-Mondja, és rágyújt.

-Figyelj, jó, hogy a combod hosszú viszont az élet
Annyira rövid, hogy botrány
Figyelj, mi összejöhetnénk ketten
Érted, én föladnám érted azt, ami lettem
És csak akkor jönnenk megint, ha az áru fogytán

Hát ez botrány...
...Figyelj, te tudsz valamit, ami nem titok
De abban ne reménykedj, hogy nekünk ez menni fog
-Már mért ne menne? Mért nem vagy benne?
-Mert a világ, az egy összetört kép
És a vonal, ami mentén összetörték
Az kettőnk közt húzódik éppen

És, bár már átmentek néhányan próbaképpen
Igazából nem megy át semmi ott
És abban ne reménykedj, hogy pont nekünk menni fog
-Szerintem, minden átmegy ott egy kis időre
És neked épp ezért van szükséged rám
Nekem meg a benned szunnyadó nőre...
-Hagyd abba!

-Nem örülnél, ha abbahagynám
Tudod, az élet szerintem kísérlet
Össze kell rakni az összetört képet
A dolgok egy ideje nincsenek rendben
De én összeraklak téged
Ha te is összeraksz engem

Nem olyan éles az a határvonal
Ami neked van, az nekem viszket
Nálad a fele az gátlás, a fele meg hiszti
-Ez az állat elnyomta rajtam a csikket, ááá!