Kidron - Őrizd a dalt

Őrizd a lángot, mely benned él,
Álmodd még a dalt, mely szívedben zenél,
Hófehér lovad, kísérjen utadon,
Sólyomszárnyam legyen a végső oltalom…

Akármerre jársz, elkísérlek végig,
Mikor lábaid, a hegyeket érik,
Mikor meg pihensz, erdők ölén,
Ott leszek feletted, úgy vigyázlak én…

Őrizd a lángot, mely benned él,
Álmodd még a dalt, mely szívedben zenél,
Száguldj át a mezőn, a réteken,
Lépteid nyomán virág teremjen…

Akármerre jársz, elkísérlek végig,
Mikor meg dobban a föld, s felérsz az égig,
Mikor megpihensz felhők rejtekén,
Csendben átölel, és megérint a fény…

Indulj, vágtass sötét éjeken,
Vágtass át, tengereken,
Indulj, menj, törj az ég felé,
Száguldj mindig felfelé,
Hol egy kék madár szárnya betakart…
Indulj, vágtass völgyön-hegyeken,
Vágtass át, a bérceken,
Indulj, menj, törj a fény felé,
Vágtass tovább felfelé,
Ott vár majd rád a túlsó part…

Őrizd a lángot, mely benned él,
Álmodd még a dalt, mely szívedben zenél,
Várják még a szót, fent a hegyeken,
Mondd el nekik, mi is élünk, idelenn…

Akármerre jársz, elkísérlek végig,
Mikor patak vizében, hű szemed fénylik,
Mikor megcsillan a fény, életeden,
Megérint az igaz, tiszta szer-elem,

Őrizd a lángot, mely benned él,
Álmodd még a dalt, mely szívedben zenél,
Fehér ló fia, ősi magyar lélek,
Vágtass, az égen, hadd szóljon az ének…

Akármerre jársz, elkísérlek végig,
Mikor a tűz mellett, a mesét mesézik,
Mikor elmondják a vének, van még csoda,
Él még valahol, a táltosok fia…