Bereczki Zoltán:
Bébi, nézz most rám,
te mindent láthattál,
láttad azt, hogy küzdelem lett
az életem – hogy egyszer
a fényben láss!

Szinetár Dóra:
És ez még nem minden,
csupán a kezdet még,
képzeld el, nagy címlap az ég,
s csillagként ott fenn!
Az én nevem – nézd!

Együtt:
Fény!
Szárnyára vesz majd
a hírnév,
szólít egy hang:
te is szállj!(szállj)
Átölelnék minden embert,
hisz általuk lettem a sztár!

Fény!
Érzem, hogy éget, hogy átjár,
így lesz ez már örökké!

Szállj!
Láthatod majd, csak rám nézz,
emlékezz rám, amíg élsz!
Emlékezz! Emlékezz!

Bereczki Zoli:
Bébi, ha itt a láz
csak taps kell, semmi más!
Hát higyj bennem
és légy nagyon jó,
úgy szeress, hogy érezzem,
nincs is rá szó!

Szinetár Dóra:
Bébi, a fénybe föl,
nagy út a semmiből.
De egy nap mindent
megkapok én,
s értem gyúl ki a fény!

Együtt:
Fény!
Szárnyára vesz majd a hírnév,
szólít egy hang:
te is szállj! (szállj!)
Átölelnék minden embert,
hisz általuk lettem a sztár!

Fény!
Érzem, hogy éget, hogy átjár,
így lesz ez már örökké!

Szállj!
Láthatod majd, csak rám nézz,
emlékezz rám, amíg élsz!
Emlékezz! Emlékezz! Emlékezz!
Emlékezz rám!

Fény!
Szárnyára vesz majd a hírnév
Szólít egy hang te is szállj! (szállj!)
Átölelnék minden embert,
hisz általuk lettem a sztár!

Fény!
Érzem, hogy éget, hogy átjár,
így lesz ez már örökké!

Szállj!
Láthatod majd, csak rám nézz,
emlékezz rám, amíg élsz!
FÉNY!