Elkártyáztam a gyenge szívem,
Suhogasd le a szoknyád hajnal,
Pálinkát lehelek rád szelíden,
Megháglak nehezen, halkan. Jöjj, Oroszország, vodka virág,
Nevetés nékem a véred.
Pincefehérek a volgai fák,
Tejszínû szûz ez az élet.

Lebukik fejem, és úgy zokogok,
Haloványul bennem a bánat.
Veretik körülöttem az õsi dobot,
Szaladok, hajnal, utánad.

Ez a csontpufogás, ez a hanti rege,
Hitemet hirdeti híven.
Katatón bálvány, légy fekete,
Hiszen elkártyáztam a szívem.

Lebukik fejem, és úgy zokogok,
Haloványul bennem a bánat.
Veretik körülöttem az õsi dobot,
Szaladok, hajnal, utánad.

Ez a csontpufogás, ez a hanti rege,
Hitemet hirdeti híven.
Katatón bálvány, légy fekete,
Hiszen elkártyáztam a szívem.

Lebukik fejem, és úgy zokogok,
Haloványul bennem a bánat.
Veretik körülöttem az õsi dobot,
Szaladok, hajnal, utánad.

Ez a csontpufogás, ez a hanti rege,
Hitemet hirdeti híven.
Katatón bálvány, légy fekete,
Hiszen elkártyáztam a szívem.

Lebukik fejem, és úgy zokogok,
Haloványul bennem a bánat.
Veretik körülöttem az õsi dobot,
Szaladok, hajnal, utánad.

Ez a csontpufogás, ez a hanti rege,
Hitemet hirdeti híven.
Katatón bálvány, légy fekete,
Hiszen elkártyáztam a szívem.